Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)
Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás
Rendeltetési állomás: Auschwitz A gyűjtőtáborok és a deportálás A nógrádi zsidóság gyűjtőtáborokba szállítása Edmund Veesenmayer, a náci németek magyarországi követe, birodalmi megbízott, már 1944 áprilisában arról tájékoztatta Ribbentrop külügyminisztert, hogy megkezdődtek a zsidóság elszállítását előkészítő tárgyalások.1 Ahhoz, hogy a gettók foglyait akadálymentesen, gyorsan és hatékonyan juttassák el a „rendeltetési állomásra", a megszállt lengyel területen fekvő auschwitzi haláltáborba, mindenekelőtt még jobban összetömörítették őket. Több gettó zsidóságát is befogadni képes gyűjtőtáborok kijelöléséről gondoskodtak, méghozzá olyanokról, amelyek vasútvonal mentén feküdtek. Legkorábban május 22-éről ismerünk arra utaló jelet a megyében, hogy tapogatózások kezdődtek a zsidóság gyűjtőtáborokba szállításának lehetőségeiről. Ekkor iktatták az alispáni hivatalban Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter május 15-ei keltezésű, 147.379/1944. PM számú körrendeletét „gyűjtőtáborokban elhelyezendő és elkülönítendő zsidók vagyonának biztosítása" tárgyszó alatt,2 és Baross főispán is ugyanezen a napon intézett telefonos körkérdést a megye gettóira vonatkozóan A Losoncon fennmaradt kérdőív utolsó, ötödik pontja afelől érdeklődött, „hogy koncentrációs táborra alkalmas helyiség van-e a városban, és az hány személy befogadására alkalmas". Losonc város polgármestere, Koltai Ernő még aznap válaszolt: „A városban koncentrációs táborra alkalmas helyiség nincsen, mert a számba jöhető épületeket (gőzmalom, YMCA [Fiatal Férfiak Keresztény Egyesülete]) a katonaság és az erdélyi menekülttábor már elfoglalta."3 Három nappal később, május 25-én Vannay polgármester - nyilvánvalóan nem véletlenül - bejelentette az alispáni hivatalhoz a balassagyarmati gettóban elkülönített zsidók lélekszámát.4 A Nógrád vármegyét is magában foglaló III. deportálási zónában tervezett műveletek részletkérdéseit is aznap, május 25-én tárgyalták meg a Belügyminisztériumban a magyar és német illetékesek.5 Az alispáni iktatókönyvben 10625. szám alatt, május 26-ai dátummal szerepel egy „zsidó ügyekben értekezlet" tárgyszóval ellátott bejegyzés (sajnos a dokumen1 Veesenmayer április 23-ai távirata. A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyar- országról 1933-1944. Szerk.: Ránky György, Pamlényi Ervin, Tilkov- szky Lóránt, Juhász Gyula. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1968. 836. p. 2 Alispáni iktató 10283. szám. A rendelet négypéldányos leltár készítése mellett helyeztette szoros zár alá a zsidó vagyont. Vértes 335. p. Teljes szövegét közli: K. Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2002. 423-424. p. 3 NML XV. 24.16., 17. 4 Alispáni iktató 10532. szám. 5 Braham 655.