Pásztor Cecília: Senkiföldjén - Dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 45. (Salgótarján, 2004)

Rendeltetési állomás: Auschwitz. A gyűjtőtáborok és a deportálás

Dr. Oblath József balassagyarmati katonaorvos az elsó világháború idején.

6 Wilhelmstrasse 853. p.

7 Alispáni iktatószám: 10694.

8 Braham 655. p.

9 Braham 655-656. p.

10 Az Endre és Баку által június 10- én tartott értekezletről a kecskemétiek részletes feljegyzése maradt fenn.

11 Molnár 133 pp. Molnár feltételezi, hogy a koncentrálást és a vagoníro- zást a Jaross-listák alapján végezték el. 136. p.

12 A 38.222/1944. III. számú rendeletet ismerteti: Molnár 70. p.

13 Uo.

14 NML XXV. 1. b) 91/1946. Vannay Béla vallomása az Eördögh László rendőrkapitány elleni népbírósági perben. Vallomását megerősíti maga a rendőrkapitány, sőt Czilczer György, a zsidó tanács tagja is: „A gettónak Nyírjes- és Illéspusztára való kitelepítéséhez semmi közöm, és abba semmi beleszólásom nem volt. Ezt teljesen az alispán intézte a csendőrséggel karöltve. A kitelepí100

tűm ezúttal is hiányzik), amely minden bizonnyal ezzel lehetett kapcsolatban. Az értekezletről Veesenmayer birodalmi megbízott késlekedés nélkül az alábbiakat jelentette külügyminisztériumának: „Június 5-én megkezdődik a zsidók ösz- szegyűjtése a Budapesttől északra - Kassától a birodalom határáig (III. zóna) fekvő területen. Előreláthatólag 65 ezer zsidót fogunk le, akiknek eligazítása célállomásra június 11-tól 16-ig történik. Ma a Belügyminisztériumban Baky államtitkár elnökletével értekezletet tartottak, melyen а III. zóna főispánjai, a csendőrség és rendőrség vezetői, valamint a Biztonsági Szolgálat különleges bevetési kommandójának vezetője, Eichmann Obersturmbannführer, szakértőivel együtt, részt vett. A tárgyaláson а III. zónában lebonyolítandó koncentráció és elszállítás minden részletét megbeszélték."6 Május 28- án a miskolci országmozgósítási kormánybiztos táviratát vette az alispáni hivatal. A délután 6 órakor lezárt akta arról tájékoztatta a kormánybiztost, hogy a vármegye területén mely városban vagy községben van gettó.7

Sztójay miniszterelnök június 1-jei kabinetülésén tudatta kormánya tagjaival, hogy a nógrádi területeket is magában foglaló miskolci (VII.) csendőrkerületben június 6-án kezdődnek a „zsidóellenes műveletek".8 A városok polgármestereinek, két járás főszolgabírájának és a közlekedési szárnyparancsnokoknak Ferenczy június 3-án tartott eligazítást, ahol az addigi gyakorlattól eltérően úgy döntöttek, hogy csak néhány nappal a deportálás előtt koncentrálják a zsidóságot a vasútközeiben lévő gyűjtőtáborokba.9 A megbeszélésnek a legkisebb nyoma sem maradt a levéltári iratanyagban, egy másik csendőrkerületből, a zsidótlanítási menetrend szerint a miskolci után következő szegediből azonban ismerjük az eligazítás fejleményeit.10 Az utasítások szerint - amelyek sokban hasonlítottak az első, belügyminisztériumi gettórendelethez - a gyűjtőtáborokba minden sárga csillagos zsidót be kell szállítani, kivéve a régi mentesítetteket, a vegyes házasságban élőket és lemenőiket, a nőtlen zsidó orvosokat, állatorvosokat, gyógyszerészeket, okleveles mérnököket (őket a had- test-gyűjtótáborba kellett szállítani) és bizonyos külföldieket (a szlovákokat rendőrségi fogdába utalták). Mindenki legfeljebb ötvenkilós csomagot vihetett magával a táborba, emellett legalább kétheti szárazélelmet, amely nem lehetett rizs, babkávé, tea, gyarmatáru és szeszesital. Külön megtiltották az íráshoz szükséges bárminemű eszköz bevitelét, a táborokból teljesen kitiltották a látogatókat és a postát is. Elrendelték, hogy „a táborba szállítandó zsidókról névjegyzék nem készít