Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

dott, levelet írt Ipolyságról, Vihnyéről, Érsekújvárról, a Nógrád vármegyei Szentéről, Galgócról, Léváról, Kistapolcsányról és Kisszemeréről. Rákóczi márciustól június közepéig Egerben időzött, onnan Hatvanba, Ócsára vonult, s Rákoscsabát érintve újból a Duna fölötti részekre távozott, miközben útba ejtette Kernender, Mocsonokot, Sopornyát, Nyitrát. Mielőtt Nyitráról megérkezett volna Egerbe, részt vett a Nógrád vármegyében tartott szécsényi országgyűlésen. Októberben elhagyta Egert, s elindult az erdélyi hadszíntérre Szerencsen és Zilahon át Magyaregregyre sietve. A Nógrád vármegyei vonatkozásokat kiemelve mindenképpen megjegyzésre érdemes, hogy II. Rákóczi Ferenc 1704-1705 folyamán több alkalommal is átvonulhatott a vármegye Balassagyarmat-Szécsény tengelytől délre elterülő részén, noha a tárgyalt időszakban csak az 1705. évi szécsényi tartózkodásáról tett említést a fejedelem az önéletírásában.

1 Kimutathatóan először akkor haladt át a vármegyén, amikor 1704. szeptember 3-a és október elseje között Gyöngyösről Ipolyságra vonult, majd amikor novemberben Érsekújvárról a vármegyében elterülő Szentére, onnan pedig Galgócra indult. Ugyancsak érintenie kellett a vármegye déli részét, amikor 1705. február 21-e és március 4-e között Kisszemeréről Egerbe tette át táborhelyét. Az azonban már nem feltételezés, hogy az 1705. augusztus 27-én még Nyitrán lévő fejedelem Szécsénybe tért, hogy az országgyűlést követően Egerbe érkezzen legkésőbb október 10-éig. Nem véletlen tehát, hogy a megye déli részén elterülő településeken elevenen él a legenda a különféle falvakon átvonuló, ott időző Rákócziról.

2 Mindennek alapja ezek szerint nemcsak a szécsényi országgyűlés, vagy az 1710. január 22-ei romhányi csata, amelyen a fejedelem maga is részt vett a tizenkétezer fős seregét vezetve.

3 A leveleket Nógrád vármegye nemesi közgyűlésein tárgyalták. Az általános és részleges nemesi közgyűléseket Losoncon tartották, bár 1704. február 12-én kivételesen Gácson, s 1705. június 17-én Nógrádszakálban. Akadt olyan közgyűlés, ahol egy fejedelmi levelet sem jegyeztek le az ülés jegyzőkönyvébe, máskor viszont akár négyet is, mint 1704. április 15-én. Előfordult azonban, hogy azonos közgyűlésen olvasták fel a fejedelem eltérő időben, ám alkalmanként azonos helyen kelt leveleit. A miskolci levelek közül az 1704. január 27-én (8.), 28-án (9.) és február 3-án (10.) íródottakat a február 12-én tartott közgyűlésen hirdették ki. Még az is megtörténhetett, hogy a fejedelem két különböző időben kelt, de azonos tartalmú rendelkezését olvasták fel egyszerre, mivel Rákóczi hiába várt a vármegye visszajelzésére a korábbi levelével kapcsolatosan. A felkelésre felszólító 1704. március 30-ai levelet (16.) az április 9-én tartott nemesi közgyűlésen olvasták fel, de ad1 Rákóczi, 1978. 298-374. 2 Engelberth, 2003. 667. 3 Markó, 2003.267. 8