Szirácsik Éva: A nemes vármegyének kezéhez… II. Rákóczi Ferenc levelei és Nógrád vármegyei visszhangjuk I. 1703–1705 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 44. (Salgótarján, 2004)

Bevezetés

digra odaért a következő, április 4-én kelt, hasonló tárgyú fejedelmi levél (17.) is, s csak az utóbbi parancs tárgyalását jegyezték föl. Máskor pedig két azonos napon írt levelet két eltérő időben megrendezett közgyűlésen tárgyaltak, így volt ez a Léván, 1705. január elsején íródott levelekkel. Míg a vármegyei lovas és gyalogos katonák táborba küldéséről szóló parancs (45.) végrehajtásáról január 9-én intézkedtek, addig a vármegyei tisztújításról szólóról (46.) január 17-én. A levelek 25 %-a egy hét alatt, 58 %-a két, míg 89 %-uk három, s 96 %-uk négy héten belül már a közgyűlés előtt lehetett. Ha harmincegy napos hónappal számolunk, akkor ezt az időhatárt mindössze egy levél (29.) lépte át számottevően, hiszen a Soltnál, 1704. június 12-én kelt levél a törvénytelen harmincadlás kivizsgálása és a rézpénz bevezetése ügyében a november 10ei nemesi közgyűlés elé került, bár a jegyzőkönyvben tárgyalásának nincs nyoma. A levelek megírása és tárgyalása közötti idő hosszúságát nem csupán a posta gyorsasága, hanem a közgyűlés megtartásának időpontja is befolyásolhatta. A fontosabbnak ítélt leveleket a gyorspostára bízták, ennek egyik eredménye volt például, hogy II. Rákóczi Ferenc Egerben, 1705. március 19-én írt levele (51.) már a következő napon a vármegye nemesi közgyűlése elé kerülhetett. Ám az is megtörtént, hogy az Egerben, 1705. április 7-én kelt levél (53.) majd egy hónap múlva, május 4-én érkezett meg a közgyűléshez, noha a levél, mint láttuk, egyetlen nap alatt is célba érkezhetett volna, s az eltelt idő alatt április 15-én és 20-án is tartottak közgyűlést.

1 A távolság azonban olykor nem lehetett akadály a posta számára, hiszen az igen távoli Zilahról akár négy nap alatt is megérkezhetett a levél (75.). A posta azonban nem minden esetben tehető felelőssé a fejedelmi levelek érdemi tárgyalásának késlekedéséért. A közgyűléseket akár havonta többször is megtarthatták, de olykor két gyűlés között hosszabb idő is eltelhetett, ami lassíthatta az ügyintézést. Noha elméletileg a Tokajban, 1703. december 20-án kelt levél a december 24-25-ei közgyűlésekig is megérkezhetett volna, mégis mivel a következő gyűlést 1704. január 11-ére tűzték ki, ezért addig az ügy tárgyalására, elintézésére nem kerülhetett sor.

2 Nincs azonban adatunk arra vonatkozóan, hogy a már megérkezett fejedelmi parancs közgyűlés előtti tárgyalását szándékosan késleltették volna, bár néhány levél tárgyalásáról nincs bejegyzés az ülések jegyzőkönyveiben, noha elméletileg a közgyűlés elé került. A nemesi közgyűlésen a fejedelmi leveleket a vármegye különféle tisztségviselői olvasták fel, jóllehet nem minden alkalommal jegyezték le a nevüket és tisztségüket. Az egyik ilyen hivatalnok az esküdt jegyző lehetett, 1 NML IV. l/a. 11. köt. Protocollum Congregationis Neogradiensis 1705-1708. 38-49. 2 NML IV. l/a. 10. köt. Protocollum Congregationis Neogradiensis 1703-1705. 61-67. 9