A Nógrád Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)
A levéltár rövid története
(1818-1827), illetőleg Nagy Ferenc (1828-1843), majd fia, Nagy Zsigmond (1844-1848) személyében már függetlenített levéltárosok irányításával folyt a munka. (Egyébként Nagy Ferenc a történész-genealógus-akadémikus Nagy Ivánnak az apja, Nagy Zsigmond pedig a bátyja volt.) 2 Nagy Zsigmond ugyan 1849 után kinevezés és díjazás nélkül még ellátta a levéltárnoki feladatokat, de hivatalát 1854-ben végleg elvesztette. Ezzel párhuzamosan a levéltárat kivették a politikai megyehatóság hatásköréből, s a Balassagyarmaton székelő törvényszék alá rendelték, gondozását pedig hol egy minden szakértelem nélküli official (tisztviselő), hol egy diurnista (díjnok) látta el. Ez egyébként összecseng azzal az alapállással, hogy az abszolutizmus korában a vármegyei levéltárat nem sokra értékelték, s mindössze egy letűnt, idejét múlt korszak hagyatékát látták benne. Mindezek ellenére feltétlen érdeme a rendszernek, hogy az anyag kezelésére mégis gondot fordított. A levéltár negyedik rendezése ugyanis erre a periódusra esett, a Pozsonyi Főtörvényszék által kiadott 7614/1857. számú utasítás szerint. Ezen utasítás értelmében a már lajstromozott és rendbe rakott csoportokat meg kellett hagyni, a felületesen rendezett és még nem lajstromozott iratok esetén előírták a lajstromozást, míg a rendezetlen levéltári anyagok rendszerezésére öt csoportot alakítottak ki: A = Iratok, B = Könyvek, C = Magán-családi iratok, D = Családi letétek, E = Értéktelen iratok. Ezen belül az első (A) csoportba sorolt iratokat „Archívum Mixtum - Miscellanea" cím alatt l-XXV 3 kútfőbe sorolták. Ezen utasítás alapján végül is a 18-19. századi levéltári anyagnak csak töredéke, mintegy 10%-a lett rendezve. (A négy nagy levéltárrendezés során létrehozott szisztémán sem az 1970-ben megjelent fondjegyzék előkészítésekor, sem az azt követő rendezések alatt nem változtattak, mindösszesen annyi finomítást eszközöltek az elmúlt évtizedekben, hogy az elődök által kialakított kútfők a fondvaszékíek. - Orphanalia, XIII. Végzett perbeliek - Processus terminati, amely utóbbit azonban nem a közigazgatási, hanem a törvényszéki iratok között helyezték el. 2 Érdemes idéznünk azokat a gondolatokat, amelyek Nagy Iván levéltári kutatásaira utalnak. Igy írt egyik barátjának 1860-ban: „... noha legközelebbjeim voltak eme levéltár kezelői; de azt tudni kell, hogy 1850-ig részint diák, részint egyéb fontosb közpályán távol működtem, mintsem hogy e búvárkodást űzhettem volna; add hozzá, hogy mindkét levéltárnok sokkal szigorúbb hivatalnok volt, hogy sem bár mint legközelebbjöknek is az ama korban kincs gyanánt őrzött irományokban búvárkodnom engedett volna, de nekem is akkor még ifjúnak sem hajlamom sem kellő képességem ahhoz éppen nem vala, csak 1850 után, a viszonyok változtával tágult tehát ama hivatalos féltékenység, mely alkalmat nyújta nekem, hogy néhány élőmbe tett vagy véletlenül künn megkaparított jegyzőkönyvből jegyzeteket tehessek magamnak." 3 1. Közgyűlési jegyzökönyvek a hozzá tartozó iratokkal, II. Polgári törvényszék jegyzökönyvei és a hozzá tartozó iratok, III. Polgári peres iratok, IV. Egyéb bírósági iratok, amelyek sem a közgyűlési, sem a sedriális jegyzökönyvekben nem szerepelnek, pl. helyszíni szemlék, határjárások, tanúkihallgatások stb., V. Egyes tisztviselők után maradt és levéltárba adott iratok, VI. Árvaügyek, gyámsági, gondnoksági iratok, VII. Csődügyek, VIII. Végrendeletek, örökösödési ügyek, IX. Praemonitiok, Transactiok, Fassiok, birtokszerzés, vétel, csere, ajándék útján, X. Úrbéri iratok, XI. Betáblázási könyvek okiratokkal, XII. Büntetőperek jegyzökönyvei és iratai, XIII. Nemességi iratok, nemesítés, nemesi vizsgálat, igazolás, összeírás, taxák, insurrectio stb. XIV. Anyakönyvi másodpéldányok (1828-1848), XV. Országgyűlési iratok: ülési jegyzökönyvek, bizottsági tárgyalások, törvénycikkek, XVI. Térképek. Katastrális és commassatios (tagosítási) előmunkálatok és irataik, XVII. Építkezési ügyek: útépítés, hidak (iratok, számadások), XVIII. Adóügyek. Elöfogatok, katonai elszállásolás stb., XIX. Vallási ügyek: alapítványok, kolostorok, kórházak, szegényházak, XX. Községi ügyek: községi vagyonkezelés, választások, számadások, XXI. Katonai ügyek: sorozás, katonai szabadságolás, rokkant ügyek, katonai özvegyek, árvák, XXII. Iparügyek. Kézművesek ügyei. XXIII. Rendőri ügyek: Tűzoltási szabályok, vásárrendtartások, árszabások, XXIV. Miscellanea (vegyes iratok): személyi ügyek, levelezések, amelyek az előbbiek egyikéhez sem sorolhatók, XXV. Közegészségügyi iratok.
