A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében
86 Ipar és társadalom Faragó Tamás területeken sokkal több az önálló kézműves. A céhsürüség és a kézmüvessürüség alkalmazott mutatói között viszonylag erős negatív kapcsolatot látunk, vagyis ahol sürübb az önálló kézművesek előfordulása, ott sokkal kisebb az egy céhre eső terület, gyakoribbak, „sűrűbbek" a céhek is. A céhsürüség és a népsűrűség kapcsolata irányát tekintve utóbbihoz hasonló, értéke azonban még alacsonyabb. 17 Mindebből az alábbiak állapíthatók meg: a) közhely, hogy a fejlettebb területek népsűrűsége az európai típusú társadalmakban rendszeresen magasabb, mint a fejletlenebbeké. Tekintettel viszont arra, hogy a gépek intenzív használata, illetőleg a gyáripar térhódítása előtti időszakban a termelés nagysága egyenesen aranylott a kézművesek létszámához, a fejlettebb, illetőleg sűrűbben lakott területeken a munkamegosztás adott szintjén lényegesen gyakrabban kellett előfordulnia a kézműveseknek - vagyis nagyobb volt a kézmüvessürüség. Ezt az összefüggést, ezt a kapcsolatot az 1870. körüli magyarországi adatok is alátámasztják; b) az 1870. évi adatok szerint a céhsürüség kapcsolódásának szorossága a kézművessürűséghez kb. 25 százalékkal alacsonyabb, a népsűrűséghez pedig csak nagyjából fele olyan erős, mint a kézmüvessürüségé. Másképpen fogalmazva: a korrelációs együtthatók azt mutatják, hogy míg a népsűrűség nagysága közel kétharmad részben magyarázza, illetve előrevetíti a kézművesek előfordulásának gyakoriságát, addig a kézművesek előfordulásának gyakorisága csak 37 százalékban függ össze a céhsürüséggel - vagyis utóbbi mértéke közel kétharmad részben egyéb, itt nem vizsgált illetve nem számszerűsíthető tényezőktől függ. A népsűrűség és a céhsürüség közötti kapcsolat még ennél is gyengébb -, a népsűrűség mindössze 16 százalékban magyarázza a céhsűrűséget, vagyis csak néha igaz az, hogy a sűrűbben lakott területeken fejlettebb az ipar céhes szerveződése, illetve a céhekkel sűrűn ellátott területeken magasabb a népsűrűség is. A magyarázatot tehát több mint az esetek 80 százalékában másutt (például az előbb említett német hatásban, a helyi iparpolitikában, a kézművesek regionálisan-szakmánként változó képzettségében, mentalitásában stb.) kell keresnünk. Ha a népsűrűség, a kézművesség fejlettsége és a céhrendszer elterjedtsége igazán szorosan összefügge17 A kézműves- és népsűrűség +0,7987 erősségű illetve a céh- és kézmüvessürüség -0,6187 erősségű összefüggése p=0,001 szinten szignifikáns, a céh- és népsűrűség -0,3967-es összefüggése p=0,01 szinten, a kézmüvessürüség és a német nemzetiségű lakosság aránya közötti +0,3128 összefüggés pedig p=0,05 szinten. A jelzett szintek azt jelentik, hogy a két-két vizsgált tényező közötti összefüggés erőssége 1000, 100 illetve 20 eset közül egy ízben nem érvényes. (A szignifikancia szintje függ az összefüggés erősségétől és a vizsgált esetek - adott esetben a vizsgálatba bevont törvényhatóságok számától. Minél alacsonyabb a szignifikancia szintje, annál bizonytalanabbak állításaink. Történeti vizsgálatok esetében azonban a p=0,05 szintet amikoris minden huszadik összefüggés nem érvényes - a forrásadatok bizonytalansága miatt már jó eredménynek szoktuk elkönyvelni.)
