A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Faragó Tamás: Céhek és kézművesek Magyarországon a 17–19. században a számok tükrében

Céhek és kézművesek 81 nie kellene egyrészt a gazdaság- és társadalomtörténet-írás fejlődését, másrészt a közösen feltárt forrásanyagok következtében megjavult áttekintési lehetőségeket. A magyarországi kézművesipar-történeti kutatásokban jelenleg is a partikuláris esettanulmányok vannak túlsúlyban, a problémákat, jelenségeket többnyire még mindig a valóságot erősen leszűkítő céhes-kontár iparos kettősségében szemlélik, a látásmód inkább intézménytörténeti (privilégiumközpontú), s a kérdéskör reprezentatív összefoglalója

9 a város-, társadalom- és gazdaság-történethez továbbra is csak igen vékony szálon kapcsolódva a Magyar Néprajz sorozatában, ahhoz alkalmazkodó szemlélettel íródott és jelent meg. Természetesen e rövid tanulmány célja nem lehet sem a fent említett hiányok pótlása, sem átfogó mérlegkészítés a céhkataszter pozitív és negatív jellemzőiről, mint ahogy nem vállalhatjuk fel a céh- és kézmüvesipar-történeti irodalom átfogó historiográfiai értékelését sem. írásunk mindössze figyelemfelhívás kíván lenni: egyrészt arra, hogy egy készülésekor mérföldkőnek számító müvet jó lenne teljesen befejezni, másrészt arra, hogy egy adattár önmagában, kielégítő elemzés nélkül nem képes megváltoztatni egy kutatási terület eredményeinek jellegét, minőségét, színvonalát. Ehhez a szemléletben, a kérdésfelvetésekben, az elemzési technikákban is változásoknak kell bekövetkezniük. Az alábbiakban részben a céhkataszterre, részben a vonatkozó, általunk fontosnak tartott kézmüvesipar-történeti irodalomra támaszkodva a statisztika egyszerű eszközeivel kíséreljük meg néhány, véleményünk szerint lényeges kérdés felvetését a céhekkel és a kézmüvesiparral kapcsolatban, abban a reményben, hogy ezzel a szakterület kutatásában némi változásokat idézzünk elő akár úgy, hogy követik módszereinket, akár úgy, hogy vitára kelnek megállapításainkkal. Mondanunk sem kell, hogy ennek érdekében időközönként nem riadtunk vissza attól sem, hogy mondanivalónkat kisebb-nagyobb mértékben provokatív módon fogalmazzuk meg. 2. A magyarországi kézművesipar képe a 18-19. században a céhek és kézművesek szamának tükrében Minden további elemzés, gondolkodás alapfeltétele, hogy legyen egy szilárd kiindulópontunk. Mint ahogy az a gazdaság- és társadalomtörténeti elemzésekben gyakorta előfordul, itt is a céhek megszűnésének, a kézművesipar átalakulásának időszaka az, amely a korábbi állapot megismeréséhez szükséges átfogó adatokat rendelkezésre tudja bocsátani. A céhek tekintetében az 1870. körüli években kö9 DOMONKOS O. 1991.