A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban 71_ tanulmány. 20 ) E kérdéskör egy része a vallási és világi intézmények, testületek közti kapcsolat, valamint az a világi és vallási kvalifikáció, amely konkrét helyi viszonyok között szükségesnek (vagy hasznosnak) bizonyult egy-egy vallási (pl. presbitérium) vagy világi (pl. önigazgatási, városi) hivatal betöltéséhez. Milyen viszonyban állt - és ez a viszony az idő folyamán miként változott - a vallási illetve világi kvalifikáció (azaz vallásosság, vallási tudat, illetve rendi hagyomány szerinti rang, státus, gazdasági helyzet, általános iskolázottság stb.) például egy mezővárosi presbitérium tagjainak kiválasztásánál? 6. Végre a „hosszú 19. század" végén ugyanaz a kérdés fogalmazódik meg, amelyet a fejezet elején már megemlítettem: A makroszintű gazdasági fejlődésen túl, milyen jelentőséggel bírtak a magyar modernizációs kísérletben a vallási világképek, mentalitások? Vannak-e - egy-egy település, város keretein túl - a felekezetek között jellegzetes különbségek a szociális mobilitás mintáiban? Tóth Zoltán felekezeti etnikumokról fogalmazott gondolatai erre engednek következtetni, illetve ilyesminek a feltevésére, szisztematikus keresésére biztatnak. 21 Az egyes helyek keretein túlmenő kapcsolatok mibenlétének, a hasonló minták belső összefüggéseinek feltárása pedig egyelőre még elvégzendő kutatási feladat. 7. A politikai öntudat keletkezése, a politikai csoportformálódás irányában viszont a „Konfessionsnation" névszerint az előbbivel azonos modellje, a „felekezeti nemzet" (ahogy Turczynszki ezt leírta) próbálja megfogni a felekezeti és etnikai dimenzió kapcsolatát. 22 E szerint a magyar királyságban a politikai nemzetbe nem integrált népcsoportok a 18. század óta először meglevő egyházukban találnak és fejlesztenek szervezeti keretet érdekeik megfogalmazására és képviseletére, amelyekből később nemzetiségi és nemzeti szervezeteik válnak ki. A modell azt a folyamatot veszi alapul, részben összehasonlító megközelítésben, s követi meg a korai 19. századig, amit I. Tóth Zoltán is elemzett a román nacionalizmus kezdeteiről írt munkájában. 23 Maga a modell más magyarországi nemzetiségek fejlődésére is átvihető. Felekezeti eszmeiség és nemzeti identitás összeolvadásának a kezdeteit magyarázza meg különösen szembeötlő esetekben. Az ezekből eredő következmények, ráadásul egy olyan kontextusban, amiben egyes egyházak tagjaik anyanyelvi összetétele miatt csak kivételes esetekben tarthattak igényt azoknak nemzet(iség)i érdekképviseletére, és fordítva egyes nemzetiségek általában több egyházra oszlottak el, még további kutatást igényelnek, a 20 GERGELY! 1992. 21 TÓTH Z. 1991.; TÓTH Z. 1990. 22 TURCZYNSKI, E. 1976. 23 TURCZYNSKI, E. 1976.; 1. TÓTH Z. 1946.
