A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
72 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Juliane Brandt 19. századra, a modern nacionalizmusok virágkorára nézve is. Viszonylag keveset tudunk még arról, hogy ez a politikai igénybevétel ill. szerepvállalás az egyházak működését, önértelmezését hogyan befolyásolta. Mennyire voltak azok képesek vagy hajlandók arra, hogy a nemzetiségi ellentéteket - mint „hitintézmények", a bennük összegyűlt különböző anyanyelvi tagokra nézve, vagy állami szintén is együttműködve - áthidalják, illetve hogyan folyt a harc az intézményeken belül versenyző nemzetiségi elitek között? 8. Ez a modell egy további fontos problémára utal: a vallási intézmények polifunkcionalitására, amely az újkor folyamán beszűkül, amíg végül a vallásból magánmeggyőződés, az egyházból pedig tiszta hitintézet („Glaubenanstalt") lesz. Maga e folyamat, amely a 18—19. században itt Magyarországon éppúgy, mint Nyugat-Európában bekövetkezik, eddig csak nagy általánosságban vagy csak mellékesen került a kutatók figyelmébe. Bár, ha például Kosának a 19. század vallási közömbösségről szóló megfigyeléseire gondolunk, 24 akkor itt valami olyasmi történt, ami nem magyarázható meg (vagy legalább nem abban a mértékben) úgy, mint Nyugat-Európa iparosodó országaiban a gazdaságból induló társadalomstrukturális változással. Ennek érdemes lenne utánajárni, éppúgy mint az egyházak oldaláról induló rekonstrukciós kísérleteknek, ezek megindoklásának, eszközeiknek, gyakorlati működésüknek. 9. A társadalmi és művelődési téren oly kritikus 19. századra vonatkozóan egy további megválaszolatlan kérdés, hogy mi a kapcsolat a politikai pártok és a felekezetek között - persze nem valláspolitikai programok és akciók értelmében, hanem társadalmi miliők (a német politológia nyelvén: sozialmoralische Milieus) alakulásában, általános politikai programok, sőt csoportidentitások, így a nemzettudat fejlődésében, a nemzeti azonosság megfogalmazásában is. Az eddigi kutatás erről egyfajta általános képet ad, 25 amely részben túlságosan globális struktúrákhoz köti megállapításait, részben nem támasztja alá azokat a kívánatos mértékben. A további vizsgálatoknak valószínűleg a pártok belső struktúrájából és tevékenységéből kellene kiindulniuk, hiszen az e korra vonatkozó választástörténeti kutatások nem engednek közvetlen vallási tényezők hatására következtetni. 26 A felsorolt kérdések részben már mutatják, hogy érdemes lenne a határokon túlra is kitekinteni. A kutatások eddigiekben elemzett állapotában egyenlőre valószínűleg nehéz lenne közvetlen összehasonlító projektumokat indítani, de érdekes 24 KÓSAL. 1983. 25 így a „Magyarország története tíz kötetben" is, pl. 6/2. kötet a kiegyezés utáni pártokról, választói táborokról. Ami a vallási jelenségek kezelését illeti, magára a sorozatra is fennállnak a fent leírt tematikai és megközelítésbeli hangsúlyok. 26 SZABÓ D. 1992., különösen pedig SZABÓ D. 1989.
