A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
70 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Juliane Brandt ságban fennálló felekezeti viszonyokhoz képest ott vannak túlreprezentálva. Emellett különösen a reformátusok az ipari tisztviselőknél alulreprezentáltak. A földrajzi eloszlásukat láttán ez érthető is, azonban mind a két felekezet a bérlőknél, de a mezőgazdasági tisztviselőknél is ugyancsak alulreprezentált. 15 Az 1910-es népszámlálás feldolgozása, ami ezt a viszonyt először összegzi, ugyanakkor csak pillanatfelvételt nyújt. Mi volt ennek a viszonyoknak a dinamikája, s mennyire általánosítható ez az országos átlag? Tudjuk, hogy a modern vállalkozók gyakran a zsidóságból származtak, de nemcsak onnan. 16 Milyen gazdasági utat választották az egyes felekezetek ill. az egyes társadalmi csoportok különböző felekezeti csoportjai? Melyiket járta pl. a református köznemesség (és mennyire tipikus volt az az egész osztályra nézve)? Egy, a nyugati irodalomban gyakran idézett vélemény szerint a magyar köznemesség a 19. században a piac kockázatától az állami hivatalba és az állami alimentációba menekült, ahelyett hogy az angol gentry mintájára modern mezőgazdasági vállalkozóvá vált volna. 17 Bár ez a hivatalviselés hagyományos funkciója is volt, sőt maga a döntés egy ilyen tevékenység mellett, ahogy Molnár idézett tanulmánya is mutatja, evilági hivatásként is interpretálható volt. Újabb vizsgálatok a hivatalnoki apparátus fejlődéséről, professzionalizációjáról, etnikai és származásbeli rekrutációjáról az egyes bevett, de nem igazolt feltevéseket részben már revideálták. 18 De ennek a rétegnek a felekezeti összetétele azonban e kutatás kapcsán sem került (még) elemzésre. A kérdés azonban más foglalkozásbeli csoportokra, ill. a premodern társadalom egyes rendi csoportjainak a polgári korban megtett útjára is vonatkozik. 19 5. Fordítva, az egyházi elitekről, azoknak személyzetéről ill. világi tisztségviselőiről éppen a polgári korba való átmenet, a megformálódó polgári társadalom idején is nagyon keveset tudunk. Pedig ők azok, akik a vallási intézmények irányát és - ami talán még fontosabb - önértelmezését, vallásértelmezést meghatározzák, és gyakorlatilag, a mindennapi életben alkalmazzák. Ezért rekrutációjuk, karrierjeik, kollektív biográfiájuk módfelett érdekes lenne - ahol ilyen belső tagolódás létezik, az „egyháziak" ill. „világiak" összehasonlításában. (Az utóbbi időben legalább a Horthy-korszakról megjelent egy ilyen, katolikus vonatkozású 15 KARNERK. 1931. XI. 16 SILBER, M.K. 1992., különösen Bácskai Vera, Hanák Péter, Katus László cikkei; BÁCSKAI V. 1986.; BÁCSKAI V. 1988. 17 JÁNOS, A.C. 1982. 64-67., 92-95., 108-118. 18 BENEDEK G. 1986.; BENEDEK G. 1990. 19 Inspirációként szolgálhat, hogy az említett tézis az állami alimentációba menekülésről a német polgárságra is vonatkozik: JÁNOS A.C. 1982.; 111., 112. Ellenkező irányba interpretálhatók egyes mikroszintű elemzések, pl. BENEDEK G. 1990.; HALMOS K. 1986.; KONCZ E.K. 1986.
