A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban 69 (Az idézetek örökkévalósága kecsegtet: gondoljunk csak Karner Károly lábjegyzetbeli utóéletére! 13 2. Mint a Weberről való vitákban, úgy ebben az összefüggésben is egy általánosabb szinten az a kérdés, hogy a vallás határozza-e meg egy adott miliő mentalitását - a maga dogmatikájával, az általa teremtett vagy befolyásolt motivációs struktúrákkal -, vagy pedig a szociális és hagyománybeli környezet az, amely meghatározza az egyes csoportok mentalitását és színezi vallását is. Ez a szembeállítás persze csak analitikus értelemben lehetséges. De a különböző korok és miliők (vagy jellegzetes gazdasági szerkezetű régiók) esetében fontos lenne pontosabban kidolgozni, hogy a vallás egy összetett és saját magában strukturált kulturális szimbólumrendszer részeként hogyan bontakozik ki, fejlődik ki állandó kölcsönhatásban a szociális valósággal, hogyan határozza meg annak befogadását és a benne való mindennapi cselekvést. 3. Ennek a kérdésnek különösen érdekes álproblémája a protestantizmusról Weber által fogalmazott tézis. Mint tudjuk, a 16. századi Magyarországon létezett ugyan egy, a tézisnek megfelelő puritán áramlat, a kapitalista átalakulás viszont csak a 19. században következett be, felzárkózási kísérletként, amikor a protestantizmus szociális összetétele meglehetősen eltért a Weber által leírt nyugat-európai jellemzőitől. A 16. századra nézve Molnár Attila több magyarázó összefüggést kiemelt. 14 Könyve ugyanakkor fényt vet a források szűkösségére is: éppen az alsóbb rétegek vallásosságáról, mentalitásáról kevés a forrás, az argumentáció ezért is az elit világára korlátozódik. Ezen jól körülhatárolt kérdésfelvetésen túl a különböző felekezetek gyakorlatban tanúsított gazdasági etikájának rekonstrukciójára törekedve lehetne folytatni a vizsgálatot: hogy voltak-e, és mennyiben olyan különbségek e tekintetben, amelyek alapvetően a vallással, és nem a gazdálkodással álltak kapcsolatban a kora újkorban éppúgy, mint a következő századokban. Ezeknek a - szűkebben a vallási dogmatikában, vagy általánosabban a vallás normarendszerében, életelveiben gyökerező, vagy esetleg csak a vallási identitáshoz kapcsolódó, egyéb történeti tapasztalatokra visszamenő csoportmentalitásoknak a rekonstrukciója egyben azoknak a feltételeknek a vizsgálatát jelenti vallás- illetve kultúrtörténeti szemszögből, amelyekkel az egyes felekezeti csoportok a 19. század modernizációs folyamatába indultak. 4. Ezzel egy másik probléma áll kapcsolatban. A weberi tézis Magyaroszágon a korai 19. századi foglalkozásbeli viszonyokra nézve sem tartható. Mind a reformátusok, mind az evangélikusok nagyrészt mezőgazdaságból élnek, az összlakos13 KARNER K. 1931. 14 MOLNÁRA. 1994.
