A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
64 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Juliane Brandt szonyban állt velük, és hogy ezeknek a struktúráknak mi volt a szerepük a vallási tudat fejlődésében és intézményesített formáinak alakulásában. Azaz meg kell vizsgálni, hogy a vallás mint kulturális reprezentáció, mint szimbólumrendszer (Symbolsystem) hogyan reprodukálódott ezen feltételek között, és hogyan orientálta a cselekvéseket. Ezzel első megközelítésben csak egy alapvető kutatási terület lett körülírva, és ebben az irányban haladva számos olyan kérdést kellene megvizsgálni, amelyet különböző módszerekkel lehet megközelíteni, és amelyek vizsgálatában a különböző diszciplínák próbálkozásai - talán együttműködésük - csak hasznos lehet. Új és új szintéziskísérletek, a saját elméleti alapok újabb és újabb megvitatása különösen a vizsgálati tárgy, a „vallás" meghatározásáról - ebben ugyanígy szükségesek, mint a forrásfeltárás és újabb források, forrástípusok keresése. Makro- és mikroanalízisek ebben a vállalkozásban egyaránt szükségesek, végső fokon pedig összekapcsolandók. Egyrészt vizsgálhatjuk egy vallási rendszer fejlődésének egészét, tekintettel annak társadalmi feltételeire és a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásaira, másrészt lehet elemezni „a vallási jelenséget keletkezése feltételei között, a szociális cselekvések terében, a társadalmi összefüggéseiben és hatásaiban, mint társadalmi problémát és mint a történeti folyamat termékét". 7 Az egyháztörténeti munkák ebben nagyon hasznosak lehetnek, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a cél, társadalomtörténeti perspektívából nem a kereszténység eszme- és intézménytörténetének művelése. 3. A kutatás helyzetéről A fentiekben vázolt téziseim és a továbbiakban hozzájuk kapcsolódó megjegyzések egyrészt az utolsó évtized magyar történetírásának bibliográfiáin alapulnak 8 (sajnos eddig csak 1992-ig), másrészt jómagam saját, a dualizmuskori protestantizmus kutatásából származó tapasztalataimon, amelyeknek-úgy vélem- szimptomatikus értékük van. 7 DÜLMEN, R. 1980. 42. 8 GLATZ F. 1990.; PÓTÓ J. 1993.; PÓTÓ J. 1994a.; PÓTÓ J. 1994b. A bibliográfiák kiértékelését kvantitatív módon is elvégeztem. Mivel pedig egy projekt egyes eredményeit gyakran egymás után több publikációban teszik közzé, és a cikkek több helyen, más vagy hasonló cím alatt jelennek meg, az ilyen felsorolásban egy monográfia épp annyit nyom a latba mint egy folyóiratcikk, a kutatási témák egymáshoz viszonyított súlyára vonatkozóan itt csak kvalitatív mérlegelést készítettem. A konferencia idején még nem állt rendelkezésemre Balogh Margit és Gergely Jenő 1996-os évmegjelöléssel kiadott, válogatott bibliográfiát is tartalmazó kötete: BALOGH M. - GERGELY J. 1996.
