A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban 63 2. Társadalomtörténet és vallástörténet A társadalomtörténeti vallástörténet tartalmai, és ebből eredően kérdésfelvetései és kutatási hangsúlyai nyilvánvalóan magától a társadalomtörténeti koncepciótól, a társadalomtörténet maghatározásától is függnek. 3 ). Még akkor is, ha a társadalomtörténetet csak „szektortudomány"-nak tekintjük, önálló kutatási területnek, amely az egyén és az állam közötti „társadalmi" jelenségekkel foglalkozik, és ha a vallást fenomenológiai értelemben valahol hit és egyházi szervezet között kell keresnünk, akkor egy, a társadalomtörténet által feltétlenül feldolgozandó témakör rajzolódik ki, ami a vallási cselekvés vizsgálatát jelenti, a szociális cselekvés (soziales Handeln) egyéb formái, más interakciós formák, a magán- és a nyilvános élet más szerveződései mellett. Ha a társadalomtörténetet tágabb értelemben kutatási megközelítésként fogjuk fel, mondjunk a „Historische Sozialwissenschaft", vagy általánosan, mint szintéziseket célzó vállalkozás, a „Gesellschaftsgeschichte" értelmében a vallásos magatartás (religiöses Verhalten) társadalmi feltételeiről és kihatásairól van szó. 4 Természetesen az egyházi szervezetről és a vallás intézményesített formáiról is szó van, éppúgy, mint „a vallási elképzelések és magatartásformák egyházon kívüli széleskörű hatásairól, történeti perspektívában" 5 , és „a szociális cselekvésről, amennyire ez vallási" 6 . Társadalomtörténeti perspektívából az az érdekes, hogy a vallásnak mint tudatformának, valamint a különböző szerveződési formáinak mi a hatása a társadalmi struktúrákra, hogyan stabilizálta, erősítette meg, illetve dinamizálta ezeket, vagy milyen egyéb vi3 Az irányzatok kiemelése a szövegben a német „Sozialgeschichte" hagyományos meghatározásait, irányait, önértelmezéseit veszi alapul. Ezekről bővebben Id. SCHIEDER, W. SELLIN.V. 1986.; KOCKA, J. 1986.48-111., 132-176.; DÜLMEN, R. 1980 (mind a három helyen bőséges adat az irodalomról is). Az újabb, főleg az ún. „kultúrtörténeti bővítés"-ről folyó vitákról ld. HARDTWIG, W. - WEHLER, H-U. 1996.; KASCHUBA, W. 1995. 4 A fogalmak (vallás, egyház) meghatározása itt a német társadalomtörténetben elterjedt értelmezést követik, ahogy ezt az alábbi érvelések és az idézett irodalom is röviden összegzik. Egyházon itt elsősorban az intézményes keret értendő, nem pedig egy bizonyos felekezet erről kialakított felfogása, mint modell; valláson pedig szintén egy szélesebb, nem szükségképpen a keresztény teológiák meghatározásával egyező jelenségcsoport és társadalmi adottság. Van Dülmen érvelését követően (DÜLMEN, R. 1980. 38-39.), ebben az általánosabb történeti összefüggésben Luckmann meghatározását tartom jól használhatónak. E szerint a vallás egy „társadalmilag megformált, többé vagy kevésbé megszilárdult, többé vagy kevésbé elkötelező szimbólumrendszer... ami tájékozódást a világban, a természetes és társadalmi rendek legitimációját valamint az egyént transzcendáló értelem-meghatározásokat (Sinngebungen) az életvezetést illető gyakorlati irányításokkal és életrajzi kötelességekkel" kapcsolja össze. (LUCKMANN, T. 1973. XI.) A vallásdefiníciók módszertani problémáiról általában: KEHRER, G. 1988. 5 SCHIEDER, W. 1986. 11.; SCHIEDER, W. 1987.; SCHIEDER, W. 1993.; DÜLMEN, R. 1980. 6 DÜLMEN, R. 1980. 37.
