A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban
62 A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban Juliane Brandt /. Tézisek Ha az utóbbi kb. 10 év alatt keletkezett idevágó, tágabb értelemben vallási jelenségekkel foglalkozó publikációk témáit, kérdéseit, megközelítéseit nézzük meg, szembeötlik, hogy: 1. Egyes korszakok nagyon különböző arányban vannak képviselve, azonban a legutolsó kb. öt évben bizonyos kiegyenlítődés állapítható meg. 2. A feldolgozások általában egy-egy egyházra illetve felekezetre korlátozódnak, általában a szerzőére, és e felekezet szemszögéből mutatják be a többieket. 3. Ezzel kapcsolódik össze, hogy számos idevágó dolgozat egyháztörténészek tollából származik, és így érthető módon ekklezológiai (egyháztani) koncepciót követ, akkor is, ha az illető tanulmány egy korszakkal, személyiséggel vagy intézménnyel foglalkozik. Az ebből következő alapfeltevések módszertani következményekkeljárnak, amelyek egyebek mellett a kutatási tárgyak meghatározásában észlelhetők. 4. A Magyarországon a történelem folyamán létrejött felekezetek nagyon különböző arányban vannak képviselve, az átfogó müvekben éppúgy, mint az egyes korszakokkal foglalkozókban: elsősorban a katolicizmus és a protestantizmus történetének egyes aspektusai kapnak figyelmet. (E tekintetben is kiegyenlítő tendenciák mutatkoznak az elmúlt öt évben.) 5. A tematikai súlypontokat elsősorban az egyes szellemi áramlatok, általános művelődéstörténeti jelentőséggel bíró teológiai irányzatok és az ezeket képviselő személyiségek története képezi. 6. Másodsorban pedig - főleg a nyolcvanas évek végéig - az egyházak által fenntartott intézmények, elsősorban oktatási intézményeik története meglehetősen gyakran választott tematika. A legutolsó években - az előbbi témák rovására az állam és az egyházak közötti kapcsolatok kutatása került előtérbe. 7. Ez azzal jár együtt, hogy a vallási témák kutatásánál — a középkori tárgyú vizsgálatokat kivéve - csaknem teljesen hiányoznak a társadalomtörténeti kérdésfelvetések, így a vallástörténet-írás lényegében az egyháztörténészek területévé válik, vagy eszmetörténetként vagy politikatörténetként jelenik meg, ami alól egyes néprajzi tanulmányok és helytörténeti szociográfiák jelenthetnek kivételt. Arról azonban még mindig viszonylag keveset tudunk, hogy a francia forradalom utáni korszakokban a „vallás" a mindennapi életben mit jelentett, a vallási jelenségek milyen összefüggésben álltak a társadalmi struktúra tényezőivel, milyen szerepetjátszottak Magyarország társadalmi változásaiban a 19. és 20. század során.
