A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Juliane Brandt: Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban

Juliane Brandt Vallás és társadalom a mai magyar történetírásban „Az emberek cselekvéseit közvetlenül érdekek uralják (anyagiak és eszmeiek), nem eszmények. Az »eszmék« által teremtett »világképek« azonban gyakran váltóbeállító rendszerként működnek, döntő pontokon megszabják, mely pályán mozogja tova az érdekek dinamikája a cselekvést. Hiszen a világképhez igazodik »mitől« és »mivégre« akarunk - s ne feledjük: tudhatunk - »megváltódni«."

1 Max Weber A magyar történetírás utóbbi évtizedeiben a vallástörténet nem volt elsőrangú kutatási terület. Az e területet hagyományosan művelő egyháztörténet-írás kontinuitása 1945-49 után gyakorlatilag megszakadt. A nyolcvanas években irányzatként szerveződő társadalomtörténet a vallástörténetet nem tartotta központi témának.

2 Azonban ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, akkor - főleg a legutolsó 5-6 év alatt - a vallás tágabb értelemben vett történeti problémái iránt növekvő figyelem állapítható meg. Több könyv, főleg pedig egész sor tanulmány, folyóiratcikk ennek bizonyítéka. Ha megnézzük a feldolgozott témákat, a mindenkori kérdésfelvetéseket, megközelítéseket, akkor felvetődik néhány probléma: fehér foltok, illetve kevésbé müveit területek bukkannak elő, amelyekről az alábbiakban lesz szó. Érdeklődésem központjában, ebben az összefüggésben, a társadalomtörténeti perspektívából müveit vallástörténet áll. Először megnevezem röviden ezeket a problémákat, illetve nyitott kérdéseket, hogy ezek után megkíséreljem felvázolni, miben is látom egy ilyen társadalomtörténeti megközelítés hasznát a vallástörténetben, milyen a kutatási helyzet a vallás egyes történeti aspektusainak vizsgálatában az utolsó évtized magyar történetírásában, és ennek alapján milyen nyitott kérdéseket illetve kutatási feladatokat vélek látni. Hozzá szeretném ehhez még fűzni, hogy feladatomat nem abban látom, hogy ítéletet mondjak. Ehhez túlságosan is tudatában vagyok annak, „bizonyítékgyűjtésem" lehetőségei berlini íróasztalomnál ülve mennyire korlátozottak. Az alábbi gondolatokkal - nem utolsósorban saját kutatói érdekemtől vezetve - főleg vitát szeretnék indítani, s talán érdekes projektek megfogalmazására ösztönözni. 1 WEBER, M. 1992. 319.; WEBER, M. 1988. 252. 2 Lásd egyebek mellet FISCHER, H. 1994.