A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Gyáni Gábor: Mai várostörténeti-írásunk: teljesítmény és irányzatok
Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok 45 végi magyar társadalom „történelmileg determinált" struktúráját magyarázva. A parasztsággal és a várossal, pontosabban az alföldi mezővárossal kapcsolatos Erdei-féle koncepció pedig elsősorban a néprajzosokat tartja vonzáskörében. Nem lehet célunk e jelentős és főként hatásos koncepciók alapos kritikai mérlegelése. Témánknak megfelelően itt legföljebb a mezőváros tézisre térhetünk ki egészen röviden. Erdei a 30-as évek végén publikált Magyar város című könyvében fejtette ki a legismertebb formában azt a felfogását, miszerint az alföldi tanyás mezőváros a voltaképpeni magyar várostípus, szemben „a nyugati szabású" (az ő kifejezése) dunántúli, peremvidéki, felvidéki és erdélyi városokkal. Ennek az akkoriban eretnek nézetnek a kidolgozása azt követelte Erdeitől, hogy mást tekintsen lényegesnek a város léte szempontjából, mint ami akkortájt szokásban volt (és maradt azóta is). Nevezetesen: szerinte „megtévesztőén szűk az a városfogalom, amely abból indul ki, hogy a város a vidék ellentéte, és attól való elszakadása jelenti legsajátosabb értelmét". Ő azonban, mert „élményszerűen ismeri" a magyar várost, vagyis az alföldi mezővárost, megvallja: „a város legmélyebb értelmét a vidékkel való összemüködés és egyéb összekötő vonatkozások által tudjuk csak megvilágítani". 27 Már Erdei korabeli vitapartnere, a településföldrajzos Mendöl Tibor is vitatta a tanyai külterület és a mezőváros belső magja közötti szoros egybeszerveződés Erdei-féle tételét. S nem igazolják e feltevést azok az újabb társadalomtörténeti kutatások sem, amelyek rámutatnak: 1) a tanyán élők nem tartottak szoros kapcsolatot a tőlük olykor távoli várossal; 2) a tanyai népesség tevékenysége, életmódja, mobilitási stratégiája stb. egyáltalán nem urbánus minták szerint alakult. Végeredményben Erdei mégiscsak a közigazgatási határokat tekintette városképző erőnek - minden ezzel ellenkező kinyilatkoztatása dacára. Ezért is maradt el kitűzött céljától, „a földrajzi és társadalmi szemlélet összeillesztésétől". 28 A kutatás fehér foltjai A teljesítmények, a kutatási irányok bemutatása és értékelése mellett szólni kell a hazai várostörténet-írás feltűnő hiányosságairól is, arról ami már a közeli jövőben mint kutatói feladat kijelölhető. A legszembetűnőbb a komparáció szinte teljes hiánya, e módszer ismeretlensége a terület művelői körében. Eltekintve a már taglalt urbanizáció vizsgálatoktól, a legritkább esetben tapasztalni, hogy a városbiográfi27 ERDEI F. 1974. 14. 28 TÍMÁR L. 1993.34.
