A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Szabó László: A falusi és mezővárosi kisiparosság házasodási szempontjai és a nők szerepe az iparos társadalom bezáródásában
A falusi és mezővárosi kisiparosság házasodási szempontjai 329 zőkre is figyelve) a településföldrajz vagy a statisztika teszi, s beszélhetnék apró-, kis- vagy közép- falvakról, kis- és közép városokról. Érvényesíthetném a településföldrajz más szempontrendszerét is, amely a falvak sűrűségével számol, illetve különböző vonzáskörzeteket különít el megállapítva központi szerepkörű és perifériális településeket, feltárva ezek kapcsolatrendszerét. De hagyatkozhatnánk a természet- és gazdaságföldrajz szempontjaira is, amely a falvak természeti fekvését veszi figyelembe, vizek, hágók, régi útvonalak stb. mentén lévő településeket különít el, a zártabb helyen fekvőktől. 14 Tekinthetném mintának a történettudomány olyan munkáját, mint Bácskai Vera - Nagy Lajos az 1828-as összeírást elemző művét, amely a piaci körzetek szerint sorol be településeket, vagy Eperjessy Gézáét, aki a céhek, s így az iparosok minősége és száma figyelembevételével csoportosít. S természetesen a klasszikus város és településbeosztást, amely a mindenkori közigazgatásban is érvényesült, s megkülönböztet falut, várost, s jogi alapon és státusukat tekintve ennek különböző változatait (jobbágy falu, szabadalmas falu, mezőváros, püspöki város, szabad királyi város stb., majd a polgári korszak településbeosztása szerint: puszta, falu, város, majd rendezett tanácsú község, város stb.). 15 Alapozhatnék Erdei Ferenc (azóta mások által is finomított) munkáira, ahol a mezővárost és vidékét, a települések belső társadalmi szerkezetét, foglalkozási stuktúráj át nézve különíti el elsősorban az alföldi településeket. 16 Végül természetesen nyúlhatnék a néprajzhoz, itt is Kosa László szempontjaihoz, aki ugyan tájakról és táji tagoltságról beszél, de éppen vizsgált korszakunkban mércének tekinti a polgárosodás fokát. 17 Annak ellenére, hogy mindezek a szempontok felfogásomba beépültek, mégsem így járok el, hiszen elegendő vizsgálati anyagom van ahhoz, hogy ebből, s ne elvekből és módszerekből induljak ki. Mint már az elején jeleztem a történettudomány és néprajz, s most hangsúlyozom, hogy ezen belül a társadalomnéprajz felfogása között eltérés van. A társadalomhoz módszere miatt közelebb hajoló társadalomnéprajz differenciáltabban lát egy közösséget. Ugyanakkor tud kellő részletességgel a folyamatokra is figyelni, mert közvetlenebbül érzékeli a társadalmi mozgást. 18 Ezért a közösségek közötti azonosságot és különbséget - ha az iparosokat nézzük - egészen apró tényezők és folyamatok, a folyamatok tendenciáinak iránya szabja meg. A vizsgált településeket négy csoportba soroljuk: 14 DÖVÉNYI Z. 1977.; BELUSZKY P. 1979.; BELUSZKY P. 1980.; PAPP A. 1984.; ENYEDI GY. 1980.; CSATÁRIB.-GÖNDÖRZs. 1987.; TÓTH J. 1990.; VADÁSZI. 1995. 15 EPERJESSY G. 1967.; BÁCSKAI V.-NAGY L. 1984.; EMBER GY. 1946., illetve népszámlálások. 16 ERDEI F. é.n.a; ERDEI F. é.n.b 17 KÓSAL. 1990. 18 SZABÓ L. 1993.
