A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Szabó László: A falusi és mezővárosi kisiparosság házasodási szempontjai és a nők szerepe az iparos társadalom bezáródásában

328 Ipar és társadalom Szabó László gi jólétet biztosított számukra."

11 Önálló műhelyük nem lévén, csak nehezen válhattak mégis önálló iparossá, s így falubelivé. 2.4. Az elkülönülés időpontját, mértékét és jellegét megszabta az is, hogy hogyan alakult ki az iparos réteg. Az eleve egy vidéket áruival ellátó mezővárosi központok (Nagykőrös, Mezőtúr, részben Kunszentmárton és később Békéscsaba) szükségletüknek és igényeiknek megfelelően fogadtak be a városba máshonnan jött iparosokat, adtak nekik polgárjogot. (Pl. Kunszentmártonban a múlt század elején a német, szláv nevüeknek, amelyek utóbb - igazolva a nyelvvesztést - olykor torzultak is: Pettenkuffer, Wajszpocher, Kránitz vagy Kudlik, Szaszkó, Sztanyek).

12 Ezek idővel beépültek a város társadalmába, s a kezdeti nyelvi, nemzetiségi okok miatti elkülönültségük oldódott, ugyanakkor a későbbi iparos társadalomban meghatározó szerepük volt. Más folyamat eredményeként válik pl. Jászjákóhalma, több más jász és kun településsel együtt iparos központtá. Az alig 4 ezer lelkes Jászjákóhalma, mert a Jászság közepén feküdt, nem tudott terjeszkedni más jász településekhez hasonlóan és a foldaprózódás ellen úgy védekezett, hogy a gazdák több gyereküket iparosnak taníttatták, ezzel adva ki örökrészüket. 1925-ben e folyamat eredményeként a 25%-ot meghaladta az (vásározó) iparosok száma e településen. Mátészalkán pedig a szerves alakulásba és formálódásba szólt bele durván Trianon, s az erdélyi menekülteknek nevezett határon túli, itt megtelepedő dzsentroid megyei hivatalnoki kar kiszolgálása futatta fel az addigi szerény, parasztigényü kisipart, s éppen ezért nem is záródott be az iparosság rétege, sokkal inkább a jövevény, a jött-ment státus, mintsem a szakember minősítés volt rájuk jellemző.'

3 2.5. Az eddig elmondottak bizonyítják, hogy igen összetett folyamatról van szó, amikor az iparos rétegek közösségben elfoglalt társadalmi helyéről, annak zártságáról vagy nyitottságáról beszélünk. Akárhogyan nézzük azonban, ez a folyamat—ha voltak is bizonyos előzményei - csak a polgári korszakban játszódhatott le közösségtípustól függően korábban vagy későbben, s nem is mindig járt azzal az eredménnyel, hogy elkülönülő (elkülöníthető) iparos réteg alakult ki. 3. Amikor azokat a falvakat, amelyekben anyagomat gyűjtöttem típusokba vagy inkább bizonyos csoportokba sorolom, több lehetőség is áll előttem. Alapul vehetnem a lélekszámot, ahogyan ezt a települések besorolásánál (persze egyéb ténye11 BALASSA I. - ORTUTAY GY. 1979. 80. Az uradalmi iparosok helyzetéhez lásd még irodalmi példaként Illyés Gyula: Puszták népe, Sinka István: Mesterek utcája és Veres Péter: A csatlós című müveit. 12 KAKUKM. 1985. 60-65. 13 SZABÓ L. 1992. 227-231.; KOTICS J. 1992.