A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom

Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom 313 nöke szerint viszont a hatékony műhelyeknek kell megadni a jogot a tanoncképzésre. A hatékonyság kritériumait természetesen az iparigazgatás határozza meg.

17 Az iparkamara kifogásolta, hogy nincs megfelelő kapcsolat az ipartanonc-iskolák tanítói kara és a mesterek között, s a „tanoncifjú az iskolában olyan elméleti alapelemekkel telítődik meg, amely szakmai képzését még gátolja is, nemhogy elősegítené".

18 Iparosok, tanítók, tanügyigazgatás A mesterek és a tanítók helyi küzdelmeinek legfontosabb színhelye az iparostanonc-iskolái bizottság volt. A századforduló óta tagjait a községi képviselőtestület választotta, a szabály szerint tanítással foglalkozó, vagy ahhoz értő egyének, müveit iparosok köréből. Persze a saját iskola tanítója nem lehetett választott. Mivel az iskolák jelentős része nem saját tanítóval működött, ezért a helység kevés tanítással foglalkozó személyéből a beosztott, a népiskolai tanító eleve elesett. Maradtak a „müveit iparosok". Tagja volt még az igazgatótanító, a tanonctanító-testület (ha egyáltalán volt ilyen) választottja, s az ipartestület által kiküldött két tag. Az iparhatóság úgy szólhatott bele e szerv összetételébe, hogy meghatározta a községgel egyetértésben - hány tagja legyen a bizottságnak. Az egyesület kétségbeesetten konstatálta, hogy a bizottság taglétszáma ilyen módon kiszolgáltatottá válik a község és az ipartestület, illetve az ipartestület és az iparhatóság mindenkori viszonyának. Az ipartestület és a község alkuján múlott, hogy a két ipartestületi tag meghatározó (akár 40%-os) erőt alkosson a bizottságban, vagy eltörpülő (akár 10%-os) kisebbséget. A tanítóság és a tanügyigazgatás azt is érzékelte, hogy az iparosság nemcsak az ipartestületen, de a községi képviselőtestületen keresztül is érvényesítheti a befolyását, hisz a testület agrárérdekeltségü tagjai csak abban voltak érdekeltek, hogy a község ne költsön túl sokat a tanonciskolára, tartalmi kérdésekben már nem. A „községi érdek" helyett a községi képviselőtestület választottjai tehát saját foglalkozásuk (iparuk) érdekét képviselték.

19 A bizottságban keletkező konfliktusokat két jelentős csoportra oszthatjuk. A nagyobb helységekben, ahol polgári iskola (vagy más iskolatípus) működött, a képviselőtestület tanárokat választott a bizottságba. Ők iskolalátogatásaik alkalmával saját iskolatípusuk normáit kérték számon az egészen más tanítási idővel és 17 Magyar Iparosnevelés 1942. 24 18 Magyar Iparosnevelés 1942. 115. 19 OLK504 220. cs., ÁFRA NAGY J. 1932.