A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom
314 Ipar és társadalom Nagy Péter Tibor „gyerekanyaggal" dolgozó kollégán. Elméleti ismereteket vagy pedagógiai módszereket kértek számon akkor, amikor az iskolába járás megkövetelése, illetve a tanóra puszta működtetése is nehéz feladat volt. Másrészt elkerülhetetlen volt a konfrontáció a bizottság termelés-érdekeltségű tagjai és a tanügyi szférából érkezett bizottsági tag között. Ezek a mérkőzések szükségszerűen a tanonciskolái tanítóval szemben megfogalmazott eltérő elvárásokban jelentek meg, s ezért lettek ezek az emberek ütköző felületté. 20 A másik típusú konfliktus abból eredt, hogy a községben nem volt elég müveit ember, így a bizottságba alacsonyan kvalifikált, legfeljebb polgárit végzett emberek kerültek, s lettek hamarosan egy-egy látogatás alkalmával a tanító ellenőrzői és irányítói. Ezek az iparosemberek nem ritkán maguk is tanoncfoglalkoztatók voltak, s a nyilvánvaló összeférhetetlenséggel nem törődve, kihasználták ezt. A tanító bármikor szembe kerülhetett azzal, hogy munkáját az ítéli meg, akit a közelmúltban büntetett meg, tanonca iskolai mulasztása miatt. 21 A bizottság tagjai felosztották egymás között a szorgalmi időt, s minden tag a ráeső időben felügyelőként látogatta az iskolát. A tanítók egyik legkomolyabb sérelme ez volt, hiszen havonta más-más követelményekkel kellett szembenézniük. Sérelem volt az is, hogy a bizottság bíráskodott a tanító fegyelmi ügyében is. A tanító-, illetve igazgatójelölési jog is a tanítók szakmai tekintélyét sértette, valamint az is, hogy a jövedelem nagyságára e szerv tett javaslatot a községnek. 22 A bizottság tagja jelen volt a tanév végi vizsgálatokon, ami szintén jellegzetes konfliktusforrás volt. A tantervmódosítást is e bizottság kezdeményezhette, ez leginkább a szakirányú iskoláknál jelenthetett konfliktust. Egy-egy tekintélyesebb iparos új gépét vagy gyártási eljárását kellett évente váltakozva kiszolgálni. 23 A századforduló óta a VKM-jegyzékből a tanítótestület javaslatára a felügyelő bizottság állapította meg a taneszközöket. A tanítóegyesületnek az volt a véleménye, hogy itt a tanítóknak döntenie kellene, hiszen a konkrét döntéseket erősen befolyásolta, hogy a felügyelő bizottság tagjai milyen helyi ipari érdekkörökbe tartoztak. (A konkrét taneszközök megrendelése óriási üzlet egy-egy helybéli iparosnak.) 24 Az építőiparban lehetőség volt az óráknak a télre való koncentrálására, hiszen a heti tanítási idő, a két munkanapon négy óra, plusz vasárnapi három óra rajz, ez 20 OLK507 228.es . 21 OLK504 217.es . 22 OLK504 228.es . 23 OLK504 228.es . 24 OLK504 226.es .
