A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom
312 Ipar és társadalom Nagy Péter Tibor a szükséges minimumot, a személyi költségeket kell először teljesíteni, tanító nélkül ugyan is nincs iskola, szemléltető tábla nélkül viszont van. A Gömbös-korszak Közszállítási Szabályzatát megelőzően egyébként a kisiparosok abban sem lehettek biztosak, hogy az adóikból befolyt iskolai költségvetés megrendelései őket fogják-e gazdagítani, vagy a nagy budapesti tanszergyárakat. A tanórákon való megjelenést az osztályfőnök igazolta, a mestereknek is ezen aláírások segítségével kellett igazolniuk a tanonc iskolába járását. Ez a mindenkori osztályfőnöknek elég jelentős szívességpozíciót biztosított a helyi iparos társadalomban. A századfordulón a mesterek elérték, hogy igazolt mulasztásnak számított, ha a tanonc vidéken dolgozott, vagy országos vásárra ment. Az egyesület szorgalmazta ennek a szabálynak a feloldását, s a tanító, illetve az osztályfőnök számára követelt jogot az igazoltság vagy igazolatlanság megállapítására. 14 Az iparostanonc-iskolái bizottság jogköre volt a rendszeres mulasztást az iparhatóságnak bejelenteni. Ezzel a tanítóság nem értett egyet, ehelyett azt szorgalmazták, hogy az igazgató készítsen összefoglaló jelentést a tanfelügyelőnek és az lépjen fel, mintegy oldalirányból az iparhatóság felé. 1 Az ipartestület gyakran kiállítást szervezett a tanoncok jobb munkáiból, ami az ösztönzés egyik legfontosabb formája volt. A tanítóegyesület szorgalmazta, hogy csak a jó tanulmányi előmenetelü tanoncot érhesse ez a kitüntetés. Ha újra boldogulni fognak, kitüntetést kaphatnak az alacsony műveltségű iparos rétegek — érvelt az egyesület — semmi garanciája nincsen annak, hogy az iparosok színvonala emelkedni fog. Egyébként a tanoncmunka kiállításáért a tanítók jutalmakat, kedvezményeket kértek az illető mesterek részére, hiszen a versenymunkát végzett tanonc nyilván nem pusztán olcsó munkaerőként dolgozik, hanem tanulja a mesterséget. A tanonciskolái vezetők elővásárlási jogot kértek a kiállított tárgyakra, hogy ezzel javíthassák az iskola felszerelését (ez nem jelentéktelen pedagógiai ösztönzőnek is számított). Az iparosok és tanítók konfliktusába a negyvenes évek elejére a kialakuló korporativ állam erőteljesen beavatkozott. A tanoncvizsgákat - ahogy azt a kamara vezetői már régen, a húszas években is szorgalmazták - a saját kezükbe kívánták koncentrálni. 16 A Nemzeti Munkaközpont koncepciója szerint a műhelyekben való képzés nemcsak reformálandó, hanem az államnak kell kijelölnie, mely műhelyekben lehet tanoncot tanítani, és melyeket kell ettől eltiltani. Az egyesület el14 Magyar Iparosnevelés 1928. 1-11. 15 OLK504 229.es . 16 Magyar Iparosnevelés 192 8. 1-11.
