A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom

Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom 311 tanonciskola vezetőjének pozícióját a helyi iparos társadalomban.'' Több csoport úgy vélte, a feltételeket szigorítani kell, a mestereket viszont más módon kell motiválni, így mozgalom indult, hogy a több tanoncot tartó mesterek kedvezményeket kapjanak a gépsegélyek kiosztásánál és a közszállításoknál. A végső megoldás persze az lett volna, ha a tanítók a felügyeleti szerv fölé, a mesterek fölé is kerülhettek volna. Ezért az iparos-tanonciskolái tanítók szorgalmazták, hogy a tanonciskolák az ipartestületnek tagjai legyenek, és mindazokban a kérdésekben, amikor a tanoncok ügyeiről esik szó, a tanonciskola képviselői teljes jogú tárgyaló félként részt vehessenek.

12 Szorgalmazták a munkaadói értekezletek fejlesztését, hogy ezután a műhelyekben folyó tevékenységbe is bepillantást szerezhessenek. A kompromisszumkeresés azonban csak rövid ideig tartott, hiszen az iskolatípus egyenjogúsítása időbeni terjeszkedést követelt, azaz több, a termeléstől elvont időt. A tanítók szorgalmazták, hogy az iskola szerezze be a tanszereket, és utólag hajtsa be árukat a mestereken. Ez azért jelentős, mert így a tanító megúszhatta azokat a kínos és részben eredménytelen alkudozásokat, amelyeket a mesterekkel kellett folytatni a felszerelésért. Számos iskolaigazgató ugyanakkor abban reménykedett, hogy a nagytömegű megrendelés elosztással újabb befolyást szerezhet a helyi iparos társadalomban. Hiszen ahogy szűkült az iskola költségvetése, úgy lett mind kevesebb a helyi iparosoknak adható megrendelés is. Kézenfekvőnek látszott az ötlet, hogy a mesterek pénze fölött kellene megszerezni a rendelkezést. A tanítók az ügyben segítséget remélhettek a tanügyigazgatástól, hiszen az egységesítés csak úgy volt garantálható ebben a közegben, ha az iskola maga végzi a beszerzéseket.

13 A tanügyigazgatás és a szaktanító egyesület érdekközösségének felismerését segítette, hogy előfordult: az ipartestületek hallgatólagos bojkottban részesítették az iskolát, mint egy tagjuk mondta: az ipartestületek addig nem fognak adni a tanonciskolás gyerek számára könyveket, rajzeszközöket, amíg a képzés jelenlegi rendszere fennáll, amíg a délutáni munkaidőben kell elengedni a tanoncokat. Azt akarják, hogy visszatérjen az esti (7-től 9-ig tartó) és a vasárnap délelőtti tanítás. A századforduló óta az államsegély húsz, de legalább tíz százalékát mindaddig taneszköz beszerzésére kellett fordítani, míg a készlet nem volt előírásszerű. E rendelkezés az oktatás érdekét a tanügyigazgatás szempontjai szerint védte a mesterekkel és a tanítókkal szemben is. Mindkét csoport ugyanis abból indult ki, hogy 11 Magyar Iparosnevelés 1942. 3. 12 Magyar Iparosnevelés 1942. 49. 13 OL K 507. 5. cs.