A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom

Nagy Péter Tibor Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom

1 Akár az oktatástörténész, akár a társadalomtörténész szemével nézzük, mindenképpen csodálkozásra késztet, milyen kevesen foglalkoznak a tanoncoktatás történetével.

2 Ha a számokat nézzük, s ezen keresztül próbáljuk a tanonciskola jelentőségét megbecsülni: az egyik legjelentősebb iskolatípushoz jutunk. 1937/38-ban 167 ezren jártak negyedik elemibe. A diákok óriási többsége - kb. 127 ezren - az elemiben folytatta tanulmányait. Úgy tűnik ez a valódi elemi oktatás.

3 Az oktatási rendszer középső létráján viszont a tanulóknak közel fele tanonciskolába lép. 24 ezren polgáriba járnak, 20 ezren pedig a tanonciskola első osztályába lépnek. Közismert, hogy ezen diákok töredéke négy középiskola, kis része négy polgári után jön ide, zömük azonban elemi iskolai tanulmányok után keresi fel a tanonciskolát. 1936-tól elvileg csak a hat elemit végzetteket vehette fel a tanonciskola. Akárhogy is: az egyik legtöbb diákot befogadó iskoláról van szó. Az összes eddig nem említett iskolatípus első évfolyamába ugyanis jóval kevesebben járnak: 1,6 ezren a képzőkbe, 9,4 ezren a középiskolákba, 3,7 ezren a felső-kereskedelmikbe, és talán 1-2 ezren az összes egyéb szakoktatási intézménybe. A tanonclétszám erősen ingadozik, 1928-ban 73 ezer, 1930-ban 56 ezer, 1945-ben 50 ezer, 1938-ban 60 ezer tanonc van.

4 Alaposabb kutatások hiányában a tanonciskolák társadalmi összetételéről csak a korabeli adatfelvételek adatait ismerjük: ezek viszont közhelyszerüek.

5 A felekezeti összetétel sem okoz meglepetést, legfeljebb a harmincas évek változásai a figyelemreméltóak. Az évtizedfordulón az iparos-tanonciskolában az izraelita felekezet, mint jellegzetes városi népesség még két és félszeresen felülreprezentált. Az izraeliták aránya a harmincas évek során erősen csökken, 6,7%-ról 5%-ra. A kereskedőtanoncok között viszont a zsidók aránya 22%, s e sokszoros felülreprezentáció még növekszik is: a társadalmi mobilitás természetes útjának megfele1 A tanulmány elkészítését az OTKA, a Soros Alapítvány, az Oktatáskutató Intézet és a székesfehérvári Kodolányi Főiskola támogatása tette lehetővé. 2 ÁFRA NAGY J. 1929. 3 Magyar Statisztikai Évkönyv 1928., 1930., 1932., 1938., 1941.; LACKÓ M. 1961. 4 SZAKMÁRYL. 1962. 5 ÁFRA NAGY J. 1932.