A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Nagy Péter Tibor: Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom
308 Ipar és társadalom Nagy Péter Tibor lően a zsidóság az iparból a kereskedelem felé mozog. 1938 után a zsidótörvények hatására azonban elindul vissza az iparba, olyan szakmákba, ahol a zsidók aránya alacsony. A negyvenes években tömeges a lefelé irányuló mobilitás. L. Nagy Zsuzsa tanulmánya a műhely és a bolt oktatási és társadalomtörténeti szerepéről a tanoncság társadalomtörténetének (Áfra Nagy János harmincas évekbeli alapvető felmérése óta) első komoly elemzése. Legalább ennyire csodálatra méltó, hogy az oktatástörténeti elemzések is elkerülték a tanoncoktatás problémáját. 6 Pedig e történet olyan elképesztően sokszereplős játszma, mely a modern oktatáspolitikai elemzéseket szinte csalogatja. Makroszinten a probléma kezelése a társtárcák együttműködését igényelte. 1896-ban már létrejött a VKM Iparoktatási Főigazgatóság, amely a tanoncoktató intézményekre felügyelt. (A Kereskedelmi Minisztériumban létrehozott Iparoktatási Főigazgatóság viszont a középfokú iparoktatási intézetek felügyeletét látta el.) Az 1922-es ipartörvény - a tanoncoktatásról rendelkezvén - gyakorlatilag az összes fontos kérdést a VKM-nek az iparoktatási főigazgató véleménye alapján hozott döntésére bízta. A felügyeletet a főigazgató és a tanfelügyelő közös kötelességévé tette, de például az iskolalátogatási kötelezettség alóli felmentést - a tanonciskola-igazgató után másod- és végső fokon - egyedül az iparoktatási főigazgató gyakorolta. Az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács (melyben jelentős számban vannak jelen a szaktárca és az iparforgalmi érdekeltségek képviselői) az iskolák szervezetének, tankönyvének és tanterveinek elkészítésébe vonatott be. Az 1922-es ipartörvény gyakorlatilag kötelezővé tette a tanonciskolát mindenkinek, aki képesítéshez kötött ipart kívánt végezni. A tanoncok foglalkoztatását általában is szabályozta - kiterjesztve a tanügyigazgatás jogait. Miközben a hagyományosan liberális iparpolitika saját igazgatása csak 1935-től alakul át, a jobboldali őrségváltás igényei szerint a rendszer több politikuscsoportja a kisiparnak, illetve a keresztény középiparnak kíván preferenciákat adni: ezt tükrözi a tanügyigazgatásnak adott széles jogkör. Helyi szinten a népoktatásnál lényegesen bonyolultabb volt a szintén zömében községi tulajdonban lévő alapfokú szakoktatás helyzete. Míg az általános népoktatásnál a helyi lakosság mint iskoláztatási ambícióval rendelkező, illetve mint az iskoláztatásból gyermekét kivonni szándékozó szereplő jelenik csak meg, az alsófokú szakoktatásnál a helyi lakosság egyik igen jelentős csoportja, a munkáltatók csoportja is szerepet kap. S míg a községgel szemben a népoktatásban dol6 L. NAGY ZS. 1993.
