A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi kőedénygyár hatása a környezetére
252 Ipar és társadalom Csiffáry Gergely 1847 7-8 1851 16-17 1854 44-48 1882 27-38 1892 25-30 1893 50 1896 65 1900 33 1910 31 a betelepülések döntő mozgatója a faluban lévő egyetlen gyár, a keménycserépgyár időszakosan változó eltartóképessége lehetett. Az apátfalvi keménycserépgyár munkáslétszáma Év Munkáslétszám Forrás Molnár L. 1964.280. Fényes E. 1851.1.29. Vahotl. 1854.90. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara... 1882. évre. 51. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara... 1892. évre. 70. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara... 1893. évre. 115. Matlekovits S. 1898.11.261. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 987. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok... 1028-1029. 1926 44 Heves Megyei Levéltár. XI-237/13.f. Igazgatósági ülés-jegyzőkönyv 1926. XII. 13. A gyár munkáslétszámára talált adatokról el kell mondanunk, hogy a teljes üzemi létszámot 1854-ből, 1893-ből, 1896-ból és 1926-ból ismerjük. Két esztendőben; 1847-ben és 1851-ben csak a közvetlen termék-előállításban résztvevőket tüntették fel. Az 1882-es, 1892-es, 1900-as és 1910-es években a ténylegesnél becslésem szerint kisebb üzemi létszámot jelentettek, mint ahány dolgozót alkalmaztak a valóságban. A kerámiagyártással foglalkozók szerint egy kezdő kőedénygyártó manufaktúra 8-10 ember folyamatos munkáján alapult. Ha elfogadjuk egy kezdő üzem alkalmazottainak és eltartottjainak 1:3-as arányát, akkor 8-10 munkás a munkájával 22^40 ember megélhetését biztosította. Érdekes módon 1836-1838 között közel ennyivel, 42 fővel nőtt a népesség, tehát ennyi eltartottja lehetett az üzemnek. Ezt igazolja az is, hogy 1842-1844 közt - 1 híján - pontosan ennyivel csökkent az össznépesség, mert szinte az összes munkás családostul elköltözött. 6 CSIFFÁRY G. 1996.30-31.