A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Bódy Zsombor: A magántisztviselő réteg kialakulása Magyarországon 1890–1930

Bódy Zsombor A magántisztviselő réteg kialakulása Magyarországon 1890-1930 A magántisztviselők megjelenése 1890 és 1930 között a magyar társadalom átstrukturálódását jelzi, illetve annak része. Az átstrukturálódás azonban nem pusztán azt jelenti, hogy a gazdasági átalakulások nyomán új állások tömege jelent meg a gazdaságban és ezeket betöltötték különféle más rétegek, illetve csoportok felöl érkező emberek. Nemcsak a különböző vállalatok nem munkás alkalmazottainak száma nőtt folyamatosan Magyarországon ebben a korszakban, még a 20-as években is, hanem a társadalom csoportjait és viszonyait megjelölő fogalmak is átalakultak. A magántisztviselők esetében ez szervezkedésük és rétegként való intézményesülésük formájában jelent meg a gyakorlatban. Körülbelül három évtized alatt létrejött a munkavállaló fogalma, s azon belül egy sajátos, a társadalombiztosításban és a munkajogban elkülönített önálló kategória, a magántisztviselő kategóriája, amelyet külön szervezetek képviseltek a kormányzat, a munkaadói testületek és a többi munkavállalói szervezetek felé, amely újságokkal rendelkezett, amely tehát egyszóval közismert rétege volt a magyar társadalomnak. A magántisztviselő státusz az I. világháború után már rákényszerítette magát azokra, akiket intézményei - munkajogi rendelet (1.910/1920. M.E.r.), MABI - átfogtak. 1890 körül e rétegnek még nem volt nyoma a magyar társadalomban. A „magántisztviselő" kifejezés ekkoriban minden valószínűség szerint újdonságnak, legfeljebb statisztikai műszónak számított, hiszen a korábbi lexikonok, szótárak nem ismerik. Először a Pallas Nagy Lexikonában fordul elő címszóként, 1897-ben. A magánosok tisztviselőit jelentette az 1890-es népszámlálás egyik kötete szerint, azaz „társalkodókat", „tanácsosokat", „titkárokat", „levelezőket". A magántisztviselő mozgalom 1893-ban indult, először egy nyugdíj egyesület és egy magántisztviselő lap létrehozásának érdekében. Mindkettő létre is jött ekkor Magántisztviselők Országos Nyugdíj egyesülete és Magántisztviselők Lapja névvel. Az ezek érdekében kibontakozó mozgalmon belüli vitákban próbálták meg először tisztázni a magántisztviselő fogalom jelentését. A

II. világháború előttről ránk hagyományozódott jelentéshez mérten meglepő, hogy eleinte a magáncégek alkalmazottait jelölte, s vita tárgyát képezte, hogy a biztosítási tisztviselők, pénzintézeti tisztviselők, illetve általában a részvénytársasági tisztviselők, tehát a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselői magántisztviselők-e. A fogalom definíciója szempontjából más részről a bolti eladók jelentettek már ekkor és