A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Polyák Andrea: A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása a 19. század második felében
A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása 199 Mielőtt azonban rátérnék a konkrét adatok ismertetésére, át kell tekintenünk mit is nevezünk migrációnak és mit értünk migrációs mintákon. Peter Clark és David Souden meghatározása szerint migrációnak nevezzük személyek vagy csoportok vándorlását, amely feltételezi az állandó lakhely megváltoztatását. 4 Migráció lehet falvakból más falvakba, faluból városba és városból városba való vándorlás. Általában nagyobb városokba erősebb a vándorlási kedv, mint kisebb településekre, hiszen egy nagyvárosban több a lehetőség munkát vagy képzettséget találni. Migrációs típusokat felállíthatunk abból a szempontból is, hogy milyen messzire jutott a vándor születési helyétől. Léteznek helyi vándorok (local migrants), akik bizonyos földrajzi határok között mozognak munkahelykeresés okán, vagy azért mert házasságuk kimozdította őket szülőhelyükről. A következő típust a szakirodalom carrier migrantnak nevezi. Olyan személyek ők, akik mesterséget, új szakmát tanulni indulnak a városba, mint az inasok és a mesterlegények, vagy magasabb iskolát akarnak végezni. A harmadik típus az úgynevezett visszatérő vándor (circular migrants), aki bizonyos időt tölt el a szülőhelyén kívül, majd visszatér oda. Ez történhet vagyonszerzés okán, de más is kimozdíthatja az egyént szülőhelyéről, hogy egy bizonyos idő után azonban hazatérjen. Végül a negyedik típus az úgynevezett láncszerű migráció (chain migration), mikor az egyik személy követi a másikat az új lakóhelyre. Lehetnek rokonok, de lehetnek egyszerűen falubeli ismerősök is, például cselédlányok szívesen szolgáltak együtt falujukbeliekkel vagy ajánlottak be régi helyükre falubeli ismerőst. Nem szabad elfeledkeznünk a migráció rendkívül nagy hatását a népesség alakulására. 18-19. századi városi fejlődés elképzelhetetlen migráció nélkül, ugyanis az egészségtelen higiénés viszonyok, a gyakori és visszatérő járványok rendkívüli mértékben tizedelték meg a városi lakosságot, és ezeket a hiányokat a magas születésszám sem volt képes pótolni. Több történész véleménye, hogy a városi lakosság még reprodukálni sem lett volna képes önmagát az erőteljes bevándorlás nélkül. A lakosság növekedését pedig csakis a bevándorlás biztosította. Igaz ez Budapestre is, miként azt Tormay Károly írja: „Ami a budapesti népesség 1854/55-iki szaporodását illeti, itt az említett évben a szülötteknek számáról amennyiben a megholtakét felülmúlta volna szó sem lehet, minthogy amint másutt mondva volt itt 3000-el több halt meg mint született. Ezen nagy fogyadék valamennyire a történt bevándorlások által lett pótolva." 5 Adataink szerint a kórházi betegek többsége képzetlen vagy félig képzett fiatalember volt, akik cselédként vagy napszámosként dolgoztak. A foglalkozás ka4 CLARK P.-SOUDEN D. 5 TORMAYK. 1857. 38.