A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Polyák Andrea: A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása a 19. század második felében

Polyák Andrea A szakképzetlen munkaerő Pestre történő vándorlása a 19. század második felében 1853. november 9-én Poell József házas, 39 éves vaspályái épületfelügyelő rosszul lett a gőzhajón és a pesti Szent Rókus kórházba szállították. Értékeit leltárba vették, bár nem túl sok értéktárgya lehetett. További sorsa ismeretlen, bár a Rókusban uralkodó viszonyokat ismerve nem valószínű, hogy gyógyultan távozott. Egykorú írók nyilatkozatai szerint a kórház „A legrosszabb volt egész Európában. Minden nyomorult, büdös és piszkos. Kis szobákban nyolc ágy áll, az egyetlen ablak betéve, a hőség elviselhetetlen. Belül egészségtelen, a halálozás gyakoriságát előmozdítja, kívülről még nézni is utálatos."

1 1853-ban 2746 beteget kezeltek a pesti Szent Rókushoz címzett kórházban, ebből 729 halt meg.

2 Hősünk sorsa tehát nem sok jóval kecsegtet. Mint ahogy nem sok jót ígért annak a majd 700 embernek a sorsa sem, akik 1853 és 1870 novemberében lettek felvéve a Rókus kórház betegfelvételi könyvébe. Kik ők, honnan jöttek, hova tartottak és mik lehettek a szándékaik? Erre próbálok választ találni tanulmányomban, összehasonlítva a századközepi vándorok migrációs viselkedését a századvégi bevándorlók migrációs mintáival, összetételével a betegfelvételi könyv adatai alapján. Sajnos igen kevés forrás áll rendelkezésünkre tetten érni azt a folyamatot, melynek során ezrek indultak el a fővárosba, hogy ott megtelepedve elindítsák a főváros európai méretekben is páratlan gyorsaságú népességnövekedését. Ezért van nagy jelentősége a betegfelvételi könyvekben található adatoknak, amelyeket eddig migrációs vizsgálatok céljából még nem dolgozták fel. A betegfelvételi könyveken a novemberi hónapot vizsgálom az 1853-as és az 1870-es évekből. Mindkét forrás magyar nyelvű, két kéz írása, jól olvasható. Tartalmazza a felvett személy családi és utónevét, felekezetét, korát, családi állapotát, foglalkozását, helyét. 1853-ban még nem minden esetben, 1870-ben már állandó rovatként szerepel az állandó lakcím is. Igen fontos adat és sokat elárul 1870-ből az apák foglalkozása, ugyanis mint legközelebbi hozzátartozónak a nevét, címét és foglalkozását feltüntetik. Ugyancsak fontos a mindkét időpontban 1 ENGLANDERNÉ, B-K. 1930. 2 TORMAYK. 1867. 32.