A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
Munka és munkaerő egy iparosodó társadalomban - Glósz József: Zsellérek és töredéktelkes jobbágyok a munkaerő- és árupiacon a 19. század első felében
190 Ipar és társadalom Glósz József és a Dunántúl között is, amelyet azonnal a közeli Bécsbe és stájer területekre irányuló áruszállítás -mindenekelőtt élelmiszer-egészített ki. 16 Kisebb dimenziókban, de hasonló kapcsolat létesült a Bakony és hegyet övező tájak valamint a Mecsek vidéke és Tolna megye továbbá a közeli alföldi területek között. 17 A földínségből fakadó problémák egyik lehetséges megoldása a munkaigényes, ám lényegesen nagyobb bevételt hozó növényi kultúrák meghonosítása volt. A 19. század elején 1 mázsa dohány árán 5-6 mérő gabonát lehetett vásárolni. 18 A nyomáskényszer átmenetileg ugyan fékezte kerti növényből szántóföldivé válását, ám ha egy egész település erre építette létét, ez sem jelenthetett akadályt. A faluközösség ebben az esetben egyenesen kikényszerítette az ugar dohánnyal való beültetését. 19 Nagy uradalmak, allódiumok szomszédságában földek bérlésére is lehetőség nyílott, amely egyrészt csökkentette a tőkehiánnyal küzdő birtokos által megművelendő terület nagyságát, másrészt a ledolgozásos rendszer révén pótlólagos ingyenes napszámhoz juttatta. 20 Az uradalmak és zsellérek szimbiózisa ennél tovább ment. A mezőgazdasági munkák ciklikussága miatt az allódiumok éppen a nagy munkák idején munkaerőhiánnyal küzdöttek, ezt hidalta át a napszám. Az előszállási uradalom 1823-ban 6.948 munkanapért 3.474 ft-ot fizetett ki. 21 Mivel a munkaerőhiány és felesleg területileg korántsem oszlott el egyenletesen, a kiegyenlítés nagy tömegeket mozdított ki otthonukból távoli vidékekre. Árva megyéből nyaranta ezrével jártak az emberek a Duna és Tisza vidékére kaszálni, aratni, szőlőt művelni. 22 Tolna megye zsellérei, iparosai a nagy mezőföldi uradalmak mellett a Bácskába jártak aratni 23 megkeresve vele egész évi kenyerüket. Az uradalmak munkaerőigényének növekedését jelzi, hogy az 1830-as évektől már tudatosan, telepítéssel igyekeztek állandó, olcsó napszámos hadat biztosítani birtokaik közelében. 24 Az időszakosan foglalkoztatott napszámosok, részesaratók mellett gyorsan nőtt az éves szerződéssel alkalmazott béresek, cselédek száma. Negyven év alatt a mernyei és az előszállási uradalomban egyaránt több mint 16 FÉNYESE. 1847.11.93-108. 17 FÉNYES E. 1847. II. 45., 72.; TML KGYI. 3:50/1815.; PP. 2300. 18 TML KGYI. 4:95/1816. 19 TAKÁCS L. 1959. 218-219., 234-235.; GLÓSZ J. 1988.414. 20 TÓTHT. 1974. 153.;TAKÁCSL. 1959. 238-241.; SziLlF. 1988. 149.;GALGŐCZYK. 1855.212., 222.; OL FCSL. P. 234. 1694. 21 BODROG GY. 1966.509. 22 VÖRÖS K. 1980. 536-537.; FÉNYES E. 1847. II. 147. 23 TML KGYI. 3:40/1810.; OL FCSL. P. 234. 1744. 24 FARKAS G. 1972. 48.; TML BCSL. Vegyes iratok. 320. d.
