A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)
A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban - Kövér György: Milyenek vagyunk? A Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület – tíz év múltán
Milyenek vagyunk? 17 szociálpolitika, a város és községfejlődés és a társas érintkezés pedig a kötet végére, a függelékbe szorult. 20 A társadalomtudományos alapozottságú történetírásnak, ha bizonyos fáziskéséssel, mégis megjelentek nálunk az úttörői. Hol a megszakított előzményekkel kontinuitásban vagy épp az új felépítményből kibontakozva, hol szinte szűz területen. Ha nem akarunk igazságtalannak mutatkozni, inkább azt kell hangsúlyoznunk, hogy a körülményekhez képest elég korán felütötték fejüket ezek a törekvések, különösen ha a történeti demográfiára, a történeti antropológiára és a gazdaságtörténetre gondolunk. 21 A marxista gazdaságtörténet megpróbált a társadalomtörténet felé is terjeszkedni, természetesen a maga erősen „redukcionista" módján (módszertani értelemben használva a kifejezést az egyoldalú determinista történelemfelfogásra), ami egyúttal azzal is járt, hogy a társadalomtörténet nem tudta magát elszakítani a gazdaságtörténet köldökzsinórjáról. 22 Természetesen nehéz lenne azt állítani, hogy ezekben a tudományszakokban szisztematikus recepcióra, vagy adaptációra került sor, de a nemzetközi irányzatokkal szinkron törekvések jelentkezése akkor különösen méltánylandó, ha hozzátesszük, hogy ezekre nem feltétlenül a tudományos élet centrumaiban került sor. Az sem tekinthető véletlennek, hogy a későbbi Hajnal István Kör előfutárai ezeknek a törekvéseknek a nyomvonalán igyekeztek haladni. Már csak azért is, hiszen ezeken a területeken érvényesült leginkább az előtte járó generációk vonzása (és kihívása) és ezeket hagyta viszonylag szabadon számára a korabeli tudománypolitika is. 23 A történeti szociológiai törekvések inkább elmélettörténeti kérdésekben, illetve specifikus részterületeken (mobilitáskutatás, elitkutatás) mutattak fel eredményeket. A textualista fordulat - aligha véletlenül - irodalomtudományunkon hagyta a legmélyebb nyomokat. A totális történetnek kevés regisztrálható kísérlete nálunk inkább a kultúrtörténet köntösében jelentkezett, így nem érezzük szükségét, hogy részletesebben foglalkozzunk ezekkel a teljesítményekkel. 20 I. Tóth Z. 1952. A bibliográfia szerkezetének „történetét" (a narráció hagyományozódásának klasszikus pédájaként) a szerkesztő „beszélte el" Niederhauser Emilnek, aki volt olyan szíves felhívni erre az én figyelmemet is. 21 Lásd a 8. jegyzetben idézett müveket, valamint BENDA GY. 1975.; RÁNK! GY. 1977. 22 RÁNK! GY. 1983. A Világtörténet új folyamának első számában is Ránki közölt válogatást A társadalmi szerkezet történeti elemzésének problémái címmel: RÁNKI GY. 1979. 23 Hét évvel később a Világtörténet már Gyáni Gábor szerkesztésében közölt kivonatos írásokat az „új történetírás" jelenségéről, ezen belül a „tudományos" és a „totális" történetírásról egyaránt {Világtörténet 1986. 3-4. sz. 1-63.) A társadalomtörténeti vitakör műhelybeszélgetésén előzetesen megismerhettük fordításban a teljes szövegeket, valamint a bevezető tanulmányt.
