A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Pozsgai Péter: Torna mezőváros iparosai a 19. század közepén

166 Ipar és társadalom Pozsgai Péter ben lakó uradalmi kézművesek voltak, hárman pedig nem voltak háztulajdonosok (az 1857-es népszámlálásnál a „házbirtokos" személyét is feltüntették), tehát csak a foglalkozásuk (és nem tulajdonos-státusuk) alapján lehetett őket besorolni. A céhhez tartozás alapján a „földbirtokos" és a „ház- és járadékbirtokos" kézműve­sek besorolását nem lehetett kielégítően megmagyarázni. 2. táblázat: Tornai kézműves háztartásfők állatállományának megoszlása fogla­kozási csoportonként 1857-ben ,,,. . , Iparüző Földbirtokos Kereskedő Napszámos Összesen many dekbirtokos 5 9 25 1 4 14 1_ 4 61 Az 1852-es összeírásban és az 1857-es népszámlálás lajstromaiban egyaránt előforduló személyek közül, azok akik 1852-bcn a legtöbb adót fizették mestersé­gük után (a rangsorban szereplő első hat személy) egy kivételével mind földbirto­kosként szerepelnek 1857-ben, azaz iparűzés mellett földműveléssel is foglal­koztak. Ezt alátámasztja az a tény, hogy egy kivételével mind rendelkeztek leg­alább két igásállattal (a többségük néggyel) és egy 1884-ből származó kataszteri felvétel alapján, ahol többségük még azonosítható, mindannyian a legtöbb szántó­földdel rendelkező nagygazdák közé tartoztak. 20 Megvizsgálva most már az összes 1857-ben földbirtokos kategóriába sorolt kézművest, azt találjuk, hogy a kilencből kettő kivételével mindegyikük rendelkezett legalább két igás állattal. A 28 ház- és járadékbirtokosként összeírt kézműves közül csak három esetben tüntettek fel igásállatokat, közülük kettő esetében megállapítható - Juhász István fazekas és Morgent Ferencné szűcs utóda Morgent Ferenc suszter -, hogy csak ke­vés szántófölddel rendelkeztek (3,3 kh és 1,5 kh). A napszámosként összeírt három kézműves nem rendelkezett háztulajdonnal, ezért más házában, de külön lakó félként tüntették fel őket családjaikkal együtt. Az „egyébféle férfi személyek 14 éven felül" csoportba sorolt négy személy közül 4 ill. több igásállat 1 4 2-3 igásállat 3 3 3 1-2 tehén 17 6 2 Csak sertés 5 4 Nincs 4 4 Összesen 29 18 9 20 „Torna adóközség. A katasteri birtokívek összesítése 1884" OSZK Térképtár Bv 186/1-12.

Next

/
Thumbnails
Contents