A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században - A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 10., jubileumi konferenciájának előadásai. Salgótarján, 1996. augusztus 22-23. - Rendi társadalom, polgári társadalom 10. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 41. (Salgótarján-Budapest, 2003)

Iparostársadalom az iparosítás előtt - Gajáry István: Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén

Óbuda lakosságának rétegződései a 18. század végén 145 Bár csak közvetve hozható összefüggésbe a vagyoni helyzettel, mégis - közhelyszerűen - hasonló képet kapunk a rétegződésről, ha megnézzük, mely háztartásokban alkalmaztak inast, vagy cselédet: ugyanis ezek 70, illetve 77%-át találjuk a jobbágyoknál (3. táblázat). 3. táblázat: A szolgaszemélyzet megoszlása az adózók jogi státusa szerint 1788/9 T ,, , Házas Ház nélküli _ , « Jobbagy „, „, Ismeretlen Összesen zsellér zsellér Létszám 218 366 198 84 866 Inas 40 5 2 10 57 Cseléd 57 14 3 _ 74 Forrás: BFL V. 1/j. Óbudai adóösszeírások (Contributions conscriptions), 1788/89. A lakosság területi elhelyezkedését már korábbi írásunkban is vázoltuk. Ezt a képet erősíti az 1788/9. évi adóösszeírás jogi státus szempontjából való elemzése, mi szerint a település négy nagyobb régióra osztható, amelyek több-kevesebb pontossággal már a kutatás jelenlegi stádiumában is elhatárolhatók egymástól, s ez nem változott a 18. század végéig.

4 Számunkra - az iparüzők szempontjából - a legfontosabbnak az ún. délkeleti és nyugati régió kínálkozik: előbbi a régi, elsőként újratelepült város, míg utóbbi az utolsó, harmadik betelepítés során bejött és már csak kültelki ingatlan parcellázása során lakóhelyhez jutó telepesek házaiból állt, így ez utóbbiak kivétel nélkül egyúttal házas zsellérek is voltak. Az összehasonlítások során azt tapasztaljuk, hogy a 203 jövedelemadót fizető lakos jelentős része pontosan erre a nyugati területre, a házas zsellérek régiójába tartozott. Az iparosokra vonatkozóan klasszifikáció nem maradt fenn, ugyanakkor az összeírás nem tartalmaz foglalkozási adatokat, ezek - más forrásokból történt — azonosítása mindössze 26%-ban sikerült. Ha összevetjük a Függelék 1—2. táblázatainak különböző időszakokra vonatkozó és különböző forrásokra támaszkodó adatsorait, nem csak azt állapíthatjuk meg, hogy az összeírások készítői milyen adatokat hagytak figyelmen kívül, vagy kezeltek egyenetlenül, de pl. a jogállás 3 GAJÁRYI. 1995. 4 A város topográfiájáról, házszámainak változásairól ugyancsak Gál Éva készített körültekintő és alapos összefoglalást (GÁL É. 1979.), a háztelkek aprózódása miatt azonban igen nehéz a házszámok változását nyomon követni.