Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság története a Holokauszt után

Salgótarján Megyei Város polgármesterétől f*~ P .,./1945 [L^J Hirdetmény Felhívom a lakosságot, hogy mindazokat az ingóságokat, amelyek zsidó vagy elmenekültek vagyonából, továbbá beszállásolt vagy átvonuló katonaságtól, akár vétel, akár ajándékozás, akár megőrzés vagy jogtalan elidegenítés útján kerültek birtokába, legkésőbb február hó 28-ig hatóságomnál (emelet 7-9. ajtó) írásban vagy élőszóval jelentsék be. Ez a bejelentési kötelezettség azokra is kiterjed, akik tudnak ilyen ingóságokról, habár birtokában ilyen tárgyak nincsenek. Ezeket a tárgyakat mindazok, akiknek birtokában található, a lakóház legkönnyebben megközelíthető részében kell további intézkedésig tárolni és megőrizni. A lakásokat házról házra járva bizottságilag fogom megvizsgáltatni, és amennyiben a szomszédok vagy ismerősök vagy mások meghallgatásával valamely ingóság az előbbeni meghatározott forrásból ered, és amelyre nézve a bejelentés február hó 28-ig be nem érkezett, vagy a bejelentés hamis adatokat tartalmaz, úgy az ez ellen vétőket a kiszabandó büntetésen felül internáltatni is fogom. Salgótarján, 1945. évi február hó 15-én Kilczer Béla polgármester (Salgótarján Megyei Város polgármesterének iratai, 455/1945.) Nagyon kevesen éltük túl [a Holokausztot}, de aki túlélte és nem kimondottan idióta, ebből világosan érthetett. Aztán amikor hazajöttünk, szembetalálkoztunk a „dunyhaciha"-antiszemitizmussal. Tudniillik a dunyhacihákat széthurcolták a lakásunkból, és amikor visszakértük ezeket, még azok is antiszemiták lettek, akik sajnáltak minket, mikor elvittek bennünket. (Budapesti Negyed, 1995/2., 230. oldal. Lovász Ferenccel készült interjú.) Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 tavaszán hatályon kívül helyezte a zsidótörvényeket. 1946-ban egy alapot hoztak létre a zsidók támogatására, a szegények segélyezését azonban a valóságban az amerikai Egyesült Szétosztó Bizottság, a Joint (ejtsd: dzsoint) és az Országos Zsidó Segítő Bizottság látta el. Salgótarjánban is létrejött a zsidószövetség és a Zsidó Vagyont Kezelő Bizottság, amelynek feladata az érdekeltek vagyonának felkutatása, nyilvántartása és kormányintézkedésig megőrzése, esetleg hasznosítása volt. Hiába Kilczer polgármester erélyes fellépése és a március 4-ei népgyűlés határozata a zsidó boltokat átvevő kereskedők elszámolási kötelezettségéről, alapjában véve azt kell mondanunk, hogy Salgótarján lakossága és hivatalai nem álltak a helyzet magaslatán a visszatérő zsidók ügyében. 1945. március 23-án a város felfüggesztette a vagyonkezelő bizottság működését, amelyet a zsidók meglepett, sőt felháborodott levelének hatására indítottak újra, már a tiltakozás másnapján, április 5-én. 74