Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság sorsa Magyarország német megszállását követően

Rendelet r I A 39.820/1921. BM számú rendelet alapján közrendészeti okokból a következő- l

a s*** ket rendelem: l.§. A város polgármestere az 1610/1944. ME számú rendelet alapján hozott alispáni határozathoz képest kijelölte azokat az utcákat, házakat, ahol zsidók lakhatnak. Ezt a zárt területet zsidók csak 11 órától 16 óráig terjedő időben hagyhatják el bevásárlásaik és fontos ügyeik elintézése céljából, azzal a megszorítással, hogy a Förster ligeti sétányon nem közlekedhetnek, és vasúti állomásokon és azok környékén csak a külön engedéllyel történő esetleges elutazás céljából jelenhetnek meg. Vasárnap és ünnepnapokon a zárt területet egyáltalában nem hagyhatják el. A Fő utcán közlekedniök csak a föltétlen szükséges átjárás céljából szabad. Ez a rendelkezés nem érinti az 56912/1944 I. KKM számú rendeletben előírt időszakos üzleti nyitva tartást. Az ügyvédi kamarába bejegyzett ügyvédek a zárt területet ügyeik intézése céljából május 31-ig bezárólag fél 9 órától 16 óráig hagyhatják el. A zárt terület idő előtti vagy időn túli elhagyására a legkivételesebb esetekben a rendőrhatóság ad ki külön engedélyt. 2-§. Zsidók nyilvános helyeket, párthelyiségeket nem látogathatnak, gyűléseken, összejöveteleken, felvonulásokon részt nem vehetnek. 3-§. Zsidó nem tarthat birtokában olyan sajtótermékeket (iratot, képes ábrázolást), melynek szövege, tartalma vagy ábrázolása — terjesztés esetén — az állam érdekeire és a közbiztonságra veszélyes lehetne. 4. §. Zsidók mindazon lakások ablakait, melyek nem a tisztán zsidók által lakott utcákra néznek, papírral vagy más alkalmas módon eltakarni tartoznak. 5.§. A zsidók által lakott utcákon nem zsidók nem közlekedhetnek, és a zárt területre nem léphetnek be. Kivételt képeznek a hatóságok közegei, hivatalos minőségükben. 6.§. Amennyiben a cselekmény súlyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 100 P-ig {pengőig} terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az, aki a rendelet 1—5. §-ában foglalt rendelkezéseket be nem tartja vagy megszegi. Szándékos és ismételt kihágás esetén rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is van helye. E rendeletbe ütköző kihágás felett elsőfokon a magyar királyi rendőrség salgótarjáni kapitányságának vezetője, vagy helyette a belügyminiszter által rendőri büntetőbíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a magyar királyi rendőrség vidéki főkapitánya, harmadfokon pedig a magyar királyi belügyminiszter bíráskodik. Ez a rendelet május hó 12-én lép hatályba, és kifejezett megújítás nélkül 1944. évi december hó 31-Íg érvényes. Salgótarján, 1944. évi május hó 11-én A rendőrkapitányság vezetője: Dr. Jánossy s. k. magyar királyi rendőrtanácsos (Salgótarján Megyei Város polgármesterének iratai, 8471/1944.) 58