Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban

rablott holmikat. A következő hónapokban nem is mert zsidókat felvenni baglyasi munkára, s amikor márciusban mégis egy zsidó bányamérnök került a faluba, az a vészjósló hangulatot megérezve inkább még aznap csomagolt, és gyorsan elutazott. 1920 őszén életbe lépett Magyarországon az a zsidóságra nézve felettébb hátrányos törvény, az úgynevezett numerus clausus (magyarul zárt szám), mely előírta: az egyes nemzetiségek csak arányszámuknak megfelelően tanulhatnak az egyetemeken. Ugyancsak 1920-ban olyan egyesület, a Keresztény Nemzeti Liga alakult meg a városban, amelynek nem titkolt célja volt a zsidóság háttérbe szorítása. A háború utáni forradalom majdnem végzetessé vált Salgótarjánra, s örökké szégyenfolt marad a város történetében az 1919. évi január 3-a, amikor a vadállatokká vált csőcselék az üzleteket és a lakásokat sorban kirabolta és feldúlta. A karhatalom és a hatósági közegek gyáván megbújtak vagy elmenekültek, s csak véletlen szerencse volt, hogy az iglói géppuskások egy kis különítménye az utolsó pillanatban megérkezett, s megmentette Salgótarjánt attól, hogy a részeg horda felgyújtsa és földig rombolja. (Tóth Gyula: Salgótarján fejlődése az utolsó félszázadban. 3- rész. A Munka, 1930. március 8., 2. oldal.) Munkáslevél A fajvédelem ... A múlt héten végérvényesen elhatároztam, hogy én már többet nem ordítozok a numerus clausus ellen. Hogy miért? Csak azért, mert jóllaktam ezzel a programmal, és úgy átlátok az egész pártmanőveren, mint a menyecske a firhangon {függönyön}... Bizalmasan kijelentem tehát Szerkesztő Úr, hogy a numerus clausus szerintem egészen helyes törvény, amely azt jelenti, hogy a zsidók fiai csak bizonyos méltányos százalékban végezhetnek egyetemi tanulmányokat. Ne halásszák el előlünk a legjobb életpályákat, ne mérgezzék a nemzet lelkét idegen szellemű intelligenciájuk [értelmiségük] túltermelésével, tanuljanak meg végezni minden munkát, a testi munkát is éppen úgy, mint mi. (Meg lehet pl. ütközni azon, hogy a bányászoknál minden 500 tisztviselő közül 89 a zsidó, de minden 500 bányamunkásból csak 1 a zsidó, vagy talán ez is csak munkavezető. Vagy: minden 500 mezőgazdasági tisztviselőből 132 a zsidó, de 500 mezőgazdasági munkásból csak 1, ez is biztosan iparos.) A numerus clausus azt célozza, hogy ne lehessen pl. (mint az 1917-es statisztika tanúsítja): az ügyvédeknek 45 százaléka, az orvostanhallgatóknak 55, a műegyetemistáknak 34, az újságíróknak 46 százaléka a zsidó, mivel ők az őslakosságnak csak 5 százalékát teszik... Tarjáni András felvilágosult fémmunkás (A Munka, 1926. március 20., 3. oldal.) 47