Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban

Dr. Domonkos József titkár úr elsősorban felolvassa az Egyesült Keresztény Nem- Jf zeti Liga alapszabályainak azon pontjait, melyek a Liga céljait és programját tár- 1*-——» gyalják, s ezekhez fűzi hosszú, de érdekfeszítő ismertetését, valamint a Liga rövid fennállása Óta kifejtett nagyszabású tevékenységének leírását. Kifejti a haza újraépítési munkálatainak mikéntjét, rámutat azon működésre, amely a destruktív (bomlasztó] elemek letörését s a keresztény és nemzeti eszme feltámasztását és megújhodását szolgálja. Rámutat a különösen eredményes külföldi működésre, hogy hazánkat, amelyet a külföldre szökött kommunisták és szociáldemokraták állandóan elárulnak és diszkreditálnak {lejáratnak}, arra a polcra emelje a nemzetek társadalmában, amelyet méltán elfoglalnunk kell, •s fellebbenti a fátyolt azon aknamunkákról, amelyek eddig és most is állandóan folynak ellenünk, s amelyeket a legtöbb esetben eredményesen sikerült a Ligának ellensúlyoznia. Nagy tetszést aratott az előadó titkár úr a bemutatott és felolvasott külföldi lapszemelvények ismertetésével, amelyekkel bizonyítja a Liga nagy eredményű ellensúlyozó munkásságát, sőt különösen elismerő felkiáltásokkal honorálta [díjazta} a közgyűlés közönsége azon külföldi lapok közleményeit, amelyek egyenesen utánzandó példaképpen állítják oda a Liga működését, mert csak így lehet a zsidókérdést megoldani, amely ma már megszűnt egyedül magyar kérdés lenni, ez ma már európai kérdéssé növekedett... (Egyesületi alapszabályok gyűjteménye, Keresztény Nemzeti Liga.) A húszas években, a bethleni konszolidáció idején (Bethlen István miniszterelnöksége: 1921—1931), amikor enyhítettek többek közt a numerus clausus szigorán is, fel-felbukkantak a helyi sajtóban olyan újságcikkek, írások, amelyek feledtetni látszottak a gyűlölködést. Igaznak tűnő fájdalommal emlékeztek az első világháború zsidó mártírjaira, az egész város gyászolta orvosát, Lőwinger Rezsőt és Deutsch Mózes rabbit. Az antiszemitizmus azonban nem tűnt el, sőt, ugyanezekben az esztendőkben, mások jóvoltából, egyre durvább hangot ütött meg. Az előző fejezetből megtudhattuk, hogy a salgótarjáni kereskedelem és vendéglátás megszületésében, fejlődésében milyen fontos szerepe volt a zsidóságnak. A két világháború között is sorra születtek vállalkozásaik, sőt, egyesületekbe tömörülve igyekeztek még hatékonyabban dolgozni. 1922ben Földeák Lipót elnökletével megalakították az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az OMKE Salgótarjáni Kerületét, 1935-ben Bodó János és Keszler MáDeutsch Mózes rabbi síremléke a salgótarjáni zsidó temetőben 4;:Í