Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A zsidó élet jellegzetes vonásai

17. századi tóratekercs 1860-ban készült díszes tokban A Szombat vagy Sábát, amely már péntek este elkezdődik a gyertyagyújtással, a nyugalomé, a pihenésé. (A sábát ige Peszah ünnepén használatos, úgynevezett szédertál ünnepi lakomajelenettel a munka abbahagyását, a pihenést jelenti. Ez az a nap, amelyen a Biblia szerint a világot teremtő Isten is megpihent.) Ilyenkor ünnepi istentiszteletet tartanak, felolvasnak a Tórából (Mózes öt könyvéből) és a Haftárákból (a Próféták írásaiból). Többi ünnepük nagyrészt szintén a zsidóság történetének egyes jelentős, vidám vagy éppen szomorú eseményéhez kötődik: Peszah (a zsidó húsvét) például az Egyiptomból való kivonulás ünnepe, Purim LY^_ Kinek nem jut eszébe e szónál a zsidó farsang? De míg húshagyókedd után következik hamvazószerda, addig Purimot megelőzi a böjt, Eszter böjtje. Örömünnep a Purim, melyet évszázadok óta mindig a legnagyobb vígsággal, álarcos tréfákkal szoktak megünnepelni. Fényes Purim-estély volt nálunk Eckstein Jakab vendégszerető házánál kedden este. A vendéglátó háziasszony valóban fényes módon gondoskodott arról, hogy vendégei jól érezzék magukat, és sokáig felejthetetlen marad a résztvevőknek az ott eltöltött kellemes órák emléke. A szépszámú társaság víg zeneszó mellett a reggeli órákig maradt együtt. (Salgótarjáni Lapok, 1905. március 26., 3. oldal.) Sávuót (zsidó pünkösd) a tóraadásé, Szukot (a sátoros ünnep) a sivatagban vándorolva eltöltött negyven esztendőé, Hanuka (a fény ünnepe) a Szentély viszszafoglalásáé és így tovább. Naptáruk is eltér a keresztényekétől. Az időt a világ teremtésétől, az időszámítás előtti 3761. évtől számítják, az újesztendőt pedig ősszel köszöntik. 2.j