Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A zsidó élet jellegzetes vonásai

A zsidó hónapok A zsidó hónap neve Időpontja a Gergely-naptár szerint Időtartama Tisri szeptember-október 30 napos Hesván október—november 29 vagy 30 napos Kiszlév november—december 29 vagy 30 napos Tévész december—január 29 napos Svát január—február 30 napos Adár február—március 29 napos* Niszán március—április 30 napos íj ár április—május 29 napos Sziván május—június 30 napos Támuz június-július 29 napos Av július—augusztus 30 napos Elül augusztus—szeptember 29 napos * Szökőévben még egy hónapot beiktatnak: ez Adár Séni, második Adár. Ilyenkor az első Adár 30 napos. Lővy Sándor meghívója újszülött fia ünnepségére A zsidó vallás szerint létünk legfőbb célja a házasságkötés és a családalapítás. Minden ember életében a születés, a házasság és a halál jelenti a legfontosabb fordulópontokat, most ezekről ejtünk pár szót. A zsidó, vagy akár keresztény bábák segítségével világra jött kisfiúkat nyolcnapos korukban körülmetélték (ez a szövetség ősi jele Isten és a zsidók között) és egyúttal nevet is adtak nekik, a kislányokat pedig a kéthetes korukban tartott névadási szertartással indították el a zsidóvá válás útján. Névadási szokásaikban a salgótarjáni zsidók sohasem voltak maradiak, „ortodoxok": a bibliai mellett az ősi magyar és a modern neveket is nagyon kedvelték. A kislányok nevei között gyakori például a Lina, Hani, Pepi, Fanni, Sára, Czilli, de volt közöttük Ida, Jeanette, Izabella, Gizella, Paulina és még számos más is. A kisfiúk szintén gyakran kaptak a bibliai nevek (József, Benjámin, Jakab, Ábrahám, Náthán, Dávid és így tovább) mellett olyan modern, vagy éppen ősi magyar neveket, mint például Gyula, Körülmetélés ábrázolása egy héber nyelvű kéziraton 26