Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - A zsidó élet jellegzetes vonásai

A Szauer patika híres volt. A Nőegylet elnök asszonyának lánya pedig ugyancsak hírességnek számított. Mindig bámultam Szauer Lilit, amint lóháton parádézott a városban. Kislányként fölnéztem rá, úgy gondoltam, ez igazi úri dolog. Jól nézett ki a lovaglónadrágban, ahogy a ló kopogott végig a Fő utcán, Somos felé. Szauer Lili lovaglása szín volt a városban. Szauernét is ismertem, méltóságos megjelenésű volt, elegáns hölgy. Egyébként a Szauer patikához közel lakott és rendelt dr. Paszternák Sándor, az unokatestvérem. Paszternák doktor felesége szintén részt vett a város társadalmi életében. Klárinak hívták, az elithez [előkelő társasághoz} tartozott, ő volt a színe, divatban, öltözködésben pedig a példaképe a városnak. Az igazi divatot ő vitte. (Tóth Sándor: A salgótarjáni zsidók élete 1840—1944 Szakdolgozat, 1997, 16. oldal. A szerző interjúja a nagymamájával.) Ne egyél semmi utálatosat. Ezek azok a barmok, amelyeket ehettek: ökör, juh és kecske, őz, szarvas, dámvad, vadkecske, antilop, teó és zemer. Minden barmot, amely hasított patájú, amelyeknek kettős hasított patái vannak a kérődző barmok között, azt ehetitek. Azonban ezeket ne egyétek, akár a kérődzők vagy a hasadt patájúak közül: a tevét, a nyulat és a hegyi nyulat, mert kérődzők ugyan, de patájuk nem hasadt, ezek tisztátalanok nektek, és a sertést, mert hasadt patájú ugyan, de nem kérődző, ez tisztátalan nektek, húsukból ne egyetek és hullájukat se érintsétek. Ezt ehetitek mindabból, ami a vízben van: mindazokat, amelyeknek úszószárnyuk és pikkelyük van, ehetitek, de mindazokat, amelyeknek nincs úszószárnyuk és pikkelyük, ne egyétek, ez tisztátalan nektek. Minden tiszta madarat szabad ennetek. És ezek azok, amelyeket nem szabad ennetek közülök: a sas, az ölyv és a keselyű, a ráa, a sólyom és a kánya faja szerint, minden holló faja szerint, a struccmadár, a fecske, a sirály és a karvaly faja szerint, a kuvik, a bagoly és a suholy, a pelikán, a héja és a búvár, a gólya, a gém faja szerint, a banka és a denevér. És minden szárnyas csúszómászó {rovar] tisztátalan nektek, ne egyétek... Ne egyetek semmi dögöt... Ne főzd meg a-gödölyét anyja tejében [vagyis ne egyél együtt tejet és húst]. (Zsidó Biblia, Mózes ötödik könyve, XIV 3-21.) Salgótarjáni utcakép a Szauer patikával külön zsíros- és tejesedényeket kellett használniuk, emiatt volt, ahol a konyha egyik oldalát zsírosnak, a másikat tejesnek rendezték be. Táplálkozási szokásaik igen sajátosak: ősidőktől fogva csak kóser (magyarul tiszta, élvezhető) ételeket és italokat fogyaszthattak. Nem ették az állatok vérét, illetve véres húsát, hiszen a vért a lélek hordozójának tekintették. Ezért volt szükségük külön zsidó mészárszékre és tanult metszőkre, akik az állatokat kóser módon vágták, vértelenre. Ételeiket, italaikat lefedve tárolták, csak így fogyaszthatták. A vallásos zsidók életét — akárcsak a keresztényekét — áthatotta hitük; vallási törvényeik és szokásaik azonban különbözőek voltak, s természetesen azok ma is. 24