Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
Melléklet – Életrajzok
gyei pártbizottságának másod titkára, majd november 17-én az MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága vezetőségének egyik meghatározó tagja lett. Fontos szerepe volt a karhatalmisták korszerű csehszlovák fegyverekkel való felszerelésében. A salgótarjáni sortűz idején a BM megyei főosztályán tartózkodott. JANECSKÓ JÁNOS: 1920, Felsőpetény. Anyja neve Fegyes Zsuzsanna. Parasztcsaládból származott, foglalkozása bányász volt. 1956-ban a felsőpetényi nemzetőrség parancsnokává nevezték ki. A forradalom leverését követően tudomásunk szerint nem indítottak ellene eljárást. JECSMENIK ANDOR: 1926, Salgótarján. Anyja neve: Tóth Mária. Bányászcsaládból származott. Iskolai végzettsége három év technikum, szakképzettsége vasesztergályos volt. A Nagybátonyi Szolgáltatóvállalat gépjavítójaként a forradalom idején az üzemi munkástanács elnökhelyettesévé választották, főleg a fegyveres testületekkel kapcsolatos feladatok tartoztak alá. Az üzemi nemzetőrségnek ő volt a tulajdonképpeni parancsnoka. Többször járt küldöttség tagjaként a fővárosban. 1956. december 8-án letartóztatták, 1958-ban 12 év börtönre, tíz év jogfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a Legfelsőbb Bíróság. 1963-ban közkegyelemmel szabadult, büntetésének hátralévő részét újabb perbe fogásakor, 1966-tól kellett kitöltenie. Végleg 1973-ban engedték szabadon. JÓNÁS LAJOS: 1913, Szeghalom. Anyja neve: Nagy Ágnes. Édesapja cselédként tartotta el családját. Iskolai végzettsége hat elemi, szakképzettsége műszerész és villanyszerelő volt. 1939-től a Zagyvarónai Vasötvözetgyárban dolgozott. A forradalom idején az itt megalakult ideiglenes munkástanácsnak tagja lett, az igazgatótanácsnak pedig elnökévé választották. Bekerült a megyei nemzeti bizottságba is, s ugyancsak delegálták a megyei munkástanács alakuló ülésére. 1957-ben letartóztatták, 1958-ban pedig egy év börtönre és egy év jogfosztásra ítélték. 1958-ban szabadult. JÓZSA PÁL: 1928, Szécsény. Anyja neve: Puszta Rozália. Munkáscsaládból származott. A Mizserfai Bányaüzem főmérnökeként a munkahelyén alakult forradalmi munkástanács elnöke lett. Tevékenysége miatt 1956 után tudomásunk szerint nem indítottak ellene eljárást. JUHÁSZ ALADÁR: 1911, Balsa. Anyja neve: Kovács Mária. Foglalkozása határőr főhadnagy. A forralom idején tagja volt a Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsnak, valamint elnöke lett a határőrség forradalmi katonai tanácsának. A forradalom leverésekor külföldre menekült. Távollétében halálra ítélte a Budapesti Katonai Bíróság. 564
