Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

Melléklet – Életrajzok

JUHÁSZ FERENC 1911, Rétság. Anyja neve: Maczkai Margit. Édesapja béresgazda, ő ács volt. 1956 őszén a Tereske községben megalakult forradalmi tanács elnökévé választották. A megtorlás során nem indult ellene eljárás. KABAR SÁNDOR: 1928, Budapest. Anyja neve: Székely Róza. 1956 őszén Etes plébánosaként beválasztották a községi forradalmi nemzeti bizottságba, sőt annak szűkebb körű elnökségébe is. Bár mindvégig az események békés mederben tartásán fáradozott, 1957-ben internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. KADLECSIK MÁRTON: 1924, Jászberény. Anyja neve: Sisa Rozália. Iskolai végzettsége reálgimnáziumi érettségi, szakképzettsége tímár, foglalkozása építésvezető-helyettes volt. 1956 őszén tagja lett a Balassagyarmati Építőés Tatarozóvállalat Munkástanácsának. 1957-ben letartóztatták, 1958-ban tíz hónap (eddigi fogva tartásával már kitöltött) börtönbüntetésre és 1500 Ft pénzbüntetésre ítélték forradalmi tevékenysége miatt. KÁPLÁR LÁSZLÓ: 1930, Bércei. Anyja neve: Bogdán Erzsébet. Földművesnapszámoscsaládból származott, a forradalmat megelőzően Bércei Község Tanácsának vb-elnöke volt. 1956-ban posztjáról leváltották, ám a forradalmi tanács megválasztotta tagjává, s a községi eseményeknek mindvégig igen aktív szereplője maradt. A forradalom bulása után nem indítottak ellene eljárást. KECSKÉS KÁROLY: 1924, Balassagyarmat. Anyja neve: Lehoczki Margit. Kisiparos származású volt, foglalkozása gépkocsivezető. 1956 októberében beválasztották a munkahelyén, a Salgótarjáni 33. számú Autóközlekedési Vállalatnál megalakult munkástanácsba. A szociáldemokraták képviselőjeként és a vállalat delegáltjaként tagja lett a megyei nemzeti bizottságnak, sőt annak elnökségébe is bekerült: a közlekedési ügyek tartoztak alá. November 21-étől a megyei munkástanácsban is tevékenykedett. A forradalom bukásakor külföldre menekült. A megyei bíróság távollétében, 1960-ig elhúzódó perben hat év börtönbüntetésre, tíz év jogfosztásra és 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. KELEMEN KÁROLY: 1913, Kisterenye. Anyja neve: Új Terézia. Iskolai végzettsége hat elemi, szakképzettsége kovács volt. A forradalom idején a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Kisterenyei Szolgáltatóvállalata 22 fős munkástanácsának elnökhelyettese lett. December 8-án sikeresen elbújt a letartóztatására érkező rendőrök elől, majd elhagyta az országot. 565