Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
465. A Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat igazgatója bejelenti üzemének rendőri, illetve szovjet katonai felügyelet alá kerülését – Salgótarján, 1956. december 7. - 466. Jegyzőkönyv a Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről – Pásztó, 1956. december 7.
[Emellett] kérem még a járási tanácsot, hogy ne hagyják magukra a községi tanácsokat. Tóth István: Szeretnék ehhez hozzászólni. A sz[urdok]püspöki helyzet ismerős. Ezelőtti ülésünkön Kovács Gergely felhívta figyelmünket, hogy távolítsák el a kukoricát, mert ellopják. Amint látom, már be is következett. Ez rohamosabb mértéket vehet, [ezért a kukoricát a góréból a] legsürgősebben be kell hozni! Azt lehet mondani, hogy a járás területét nem ismeri alaposabban senki, mint én. [A] tagosítások [az] egyes községekben hogy[an] történtek? Kizárólag [a] szocialista szektorok javára. Sz[urdok]püspökin [a] java föld a Zagyva-parti rész. Az egyéni parasztokat innen kisemmizték, és bekövetkezett a tagosítás, csak azért, mertfhogy] a tsz egy tagban [kell, hogy] legyen. De ez nem jelenti azt, hogy kizárólag a java föld az övéké! Ezekért hasonló minőségű földeket kaptak kártérítésként. De ez nemcsak Sz[urdok]püspökin volt így, hanem mindenhol, ahol tagosítás volt. A dolgozók a forradalom hatása alatt érvényesíteni akarják jogaikat. [Azt akarják, hogy] a rendkívüli igazságtalanság jóvátétessék, de ne [csak] a megyén, mert minden[hol] a holnapra várnak. 576 A becsületes megoldást 577 meg kell találni, lehetőleg úgy, hogy a káposzta is megmaradjon és a kecske is jóllakjon. A palotási Május 1. Tsz földje egy tagban van. Úgy tudom, hogy most már két tagba akar szakadni. 578 Nagy baj van! Bármilyen gyönyörű terméseredmény volt, [a] tagoknak a jövedelme nem megfelelő, mert [az az] állatállomány felette a jövedelem javát, amelyik a nyár derekán is ott állt az istállóban. Bizonyos parcella [ka] t legelővé kellene minősíteni, [mert már ők is] rájöttek, hogy nem luxus, hanem szükséglet az állatnak a legelő. Az állatokat visszaveti a fejlődés [ben], ha istállózva van[nak]. [Az emberek a földet] nem tudják rendesen megművelni, és legalább ötven-hatvan holdat át kellene minősíteni legelővé. Hiába jó földek, [így legalább] jó legelőjük is lesz. Kovács Gergely: Ezzel nem értek egyet. Ennek a legelőnek nem vagyok híve. Termelnek annyi takarmányt, hogy el tudják látni állataikat, a jövedelmet [ez] nem emészti fel. Mikor nyáron zöldtakarmányt etetnek, akkor is abrakoltatni kell 579 az állatokat. Szűcs Ferenc: Az én véleményem: Sz[urdok]püspöki községben a tagosítás 1951-ben lett végrehajtva. A kormány rendelete [úgy szól], hogy azokon a helyeken, ahol 1956 őszén [a] tagosítás nem megfelelő módon lett végrehajtva, [ott azt] felül kell vizsgálni, és [ha szükséges, az] egyéniek visszakapják a földet. Azt hiszem, [19]51-ben, 580 ami öt-hat évvel ezelőtt történt, 576 Értsd: mindenhol a jobb jövőre várnak. 577 Vagyis a jó megoldást. 578 Inkább: ketté szeretne válni. 579 Helyesen: akkor is kell abrakoltatni. 580 A tagosításkor. 378