Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

441. Megjelent a Nógrád Megyei Munkástanács első és egyben utolsó tájékoztatója – Salgótarján, 1956. december 3.

Ha ehhez hozzávesszük még a már említett nagyszámú [forradalmár] letartóztatását, amit csak a tömegek nyomására szüntettek meg,

463 akkor jogosnak kell tartanunk a kétnapos tiltakozó ülősztrájk meghirdetését. A sztrájk közvetlen okát három pontban foglaltuk össze, és ezt a határozattal együtt, sokszorosítva valamennyi üzemnek, bányának és vállalatnak elküldtük.

464 Ezekből könnyű ellenőrizni a [Magyar] Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intézőbizottsága közleményeinek, röpcéduláinak túlzásait, valótlan állításait.

465 Hozzá kell ehhez tennünk még azt is, hogy az intézőbizottság teljes mértékben igénybe veszi a rádió és az állami nyomda lehetőségeit, ugyanakkor teljes mértékben kizárja abból a megyei munkástanácsot. Válaszunkat, amelyet a gyalázkodó röpcédulára írtunk, nem engedték kinyomtatni.

466 Miért félnek a vitától? Miért akarják a lényeget elhallgattatni? Miért nem engedik, hogy a rádión keresztül szólhassunk mi is a néphez, és vitába szállhassunk a rágalmakkal? A forradalom Rákosi uralma ellen folyt. Csakhogy Rákosi hűséges kiszolgálói még ma is ott ülnek a legmagasabb posztokon! Amíg ez így marad, nem mondhatjuk, hogy győzött a forradalom. Nem beszélünk mi azokról a kis funkcionáriusokról, akik ezer-ezerötszáz forintért dolgoztak a pártbizottságon vagy a megyei tanácson. De azokról már szólnunk kell, akik túlteljesítették Rákosiék utasításait, akik az utolsó percben is ragaszkodtak Gerőhöz és minden eszközzel akadályozták a forradalmat, akik tíz év alatt sem tudták megszerezni a szükséges műveltséget, és nyolc elemivel igazgatják ma is a megye életét. Mi ezeknek a felülvizsgálását és eltávolítását kérjük az intézőbizottságokból, a megyei tanács éléről, a Bányatrösztből, egyszóval a megyét és a járásokat irányító szervekből. Ez a követelés jogos, és semmi körülmények között nem mondunk le róla. Azzal hitegetnek bennünket, hogy majd erre is sor kerül, csak előbb legyen rend és nyugalom, teljes erővel menjen a munka. Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy már most is könnyebb lenne a párt szervezése, ha a[zt] mindenki által becsült, a termelőmunkában szorgoskodó munkások végeznék, hogy zökkenőmentesebb lenne a megye közigazgatása, ha valóban A munkástanács feloszlatását követően, december l-jén hajnalban a karhatalmisták a Kádár pártján álló rendőrök közreműködésével letartóztatták a megyei nemzeti bizottság azon vezetőit - Garamvölgyi Antalt, Kecskés Károlyt, Lénárt Andort és Mlinarik Istvánt -, akik még ekkor is kiálltak az október végén, november elején kivívott eredmények mellett. Kiszabadításukért a városi pedagógusok szervezésében kb. 200 fő tüntetett a megyei rendőr-főkapitányság előtt, melynek hatására még aznap elengedték őket. Ld. a 437. számú dokumentumot. Ld. a 355-357. számú dokumentumokat. Ld. a 358. számú dokumentumot. 318