Salgótarján, 1956. Dokumentumválogatás tanulók részére - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 36. (Salgótarján, 2002)

Vázlatpontok az előzményekhez

ra vitathatatlan volt. Viszont a szemléletváltás, a gazdaság és ezen belül a nehézipar egyoldalú és erőltetett fejlesztésének jelentős visszafogásával lehetőséget adott a kiegyensúlyozottabb fejlődésre. Ezzel együtt a társadalom minden rétege lélegzetvételhez jutott, melynek jelentős hatása lett Nagy Imre „bukása" után is. Hozzájárult ehhez, hogy 1954 márciusában a Katonai Felsőbíróság ítéletet hirdetett az AVH volt vezetői, köztük Péter Gábor elleni perben, amely megroppantotta a testület sérthetetlenségébe vetett hitet. A miniszterelnök leváltását döntően a nemzetközi helyzet „fokozódása", kedvezőtlenné válása idézte elő. 1954 szeptembere, a NATO londoni konferenciája után elkezdődött a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között a huza-vona a Német Szövetségi Köztársaság NATO-tagságáról. Néhány hónap múltán ez újra a háborús fenyegetettség érzését erősítette, amely kedvezett az 1953 előtti politikai irányvonal visszatérésének. Előkészítését az MDP Központi Vezetősége 1955. március 2-4. közötti ülése jelentette, melyen határozatot hoztak a jobboldali elhajlás ellen. Április 14-én le is váltották Nagy Imrét. Azonban Rákosiék „előrelátását" nem igazolták az események. Májusban ugyan a Varsóban kötött szerződés kereteket adott a szocialista országok katonai együttműködésének és közös parancsnokság létrehozásának, de ezzel majdnem egyidőben megkötötték az osztrák államszerződést is Ausztria semlegességéről. Ezzel megszűnt a nemzetközi jogalap a szovjet hadsereg nemcsak ausztriai, hanem - a párizsi békeszerződés szerinti - magyarországi állomásozására is. Hivatkozva azonban a Varsói Szerződésre, a csapatok nagy része Magyarországon maradt. Május végétől az „enyhülés" újra erősödött a nemzetközi politikában. Kezdődött azzal, hogy Hruscsov, az SZKP főtitkára Jugoszláviába látogatott, s az addigi fagyos, sőt sokszor ellenséges kapcsolatok rendezéséről állapodott meg Tito marsallal. Folytatódott júliusban, mikor a nagyhatalmak Genfben tárgyalóasztalhoz ültek azzal a céllal, hogy a vitás kérdésekben közelítsék álláspontjukat. Mindezt betetézte az SZKP XX. kongresszusa 1956 februárjában, mely határozatban ítélte el a sztálini politika módszereit és kimondta, hogy lehetőség van a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, illetve, hogy a szocializmus építésének több útja is lehetséges. Ez alatt Magyarországon megindult a visszarendeződés, mivel az új miniszterelnök, a fiatal Hegedűs András Rákosiék befolyása alatt állt. Ismét előtérbe került a nehézipar erőltetett fejlesztése, az állandó normarendezésekkel a termelés növelésének kikényszerítése, s mindezzel együtt a háborús veszély sújkolása az emberek tudatába. Azonban, hogy nem múlt el Nagy Imre miniszterelnöksége alatti szabadabb légkör nyomtalanul, mutatja az 1955. november 10-én, a Magyar írók Szövetsége MDP szervezete taggyűlésén Zelk Zoltán által felolvasott „memorandum". Ebben a 60 aláíró felhívta a figyelmet arra, hogy az 1953 előtti módszerek visszatérőben vannak, amely ellen fel kell lépni. Ez jelezte, hogy a Rákosi politikáját ellenző irányvonal jelentős értelmiségi támogatást kapott, melynek hatása már 1956 márciusában, az MDP Központi Vezetőségében érződött az SZKP XX. kongresszusának határozatai értelmezése körül kirobbant vitában. Szintén márciusban a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ) felújította vitakörét, a Petőfi Kört, melyen aktuális kérdéseket vitattak meg egyre több résztvevővel. Hasonló körök azután egyre több városban alakultak. Salgótarjánban ezt a szerepet a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) töltötte be. Elnöksége 1956 áprilisában fogalmazta meg azt az elképzelését, hogy „szeretnénk kiépíteni a szellemi túlterhelésben elfáradt tagtársaink szórakozási lehetőségét" egy klub keretében. Létrejötte után néhány hónappal már arról számoltak be, hogy „akár a jogászok, akár a pedagógusok, vagy akármely szakmabeliek is jönnek össze, rövid idő után - szórakozás közben is - szakmai vagy politikai témáról meg9