Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1872-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 35. (Salgótarján. 2002)

Csak két évszázad elmúltával van ismeretünk arról, hogy valamilyen önkormányzati szervnek kellett lennie, ugyanis 1550-ben a törökök akarták elfoglalni a várost, ami számukra ekkor még nem sikerült. „De maga félűben rájött volt Szécsény re, hogy megvegye; azt nem lehetett, hanem a szántóról elvittek úgymint 23 embert, egy leányt, egy bírót, levágtak lovat 23, ökröt 43. " Az ismeretcink szerint ez a legkorábbi adat arra, hogy a város elsőszámú vezetője - ha nem is névszerint - említve van. Szécsény két ízben volt török uralom alatt (1552-1593, és 1663-1683). A török berendezkedésről már többet tudunk, ismerjük a bégek és egyéb tisztségviselők nevét. Viszont nem rendelkezünk forrásokkal azzal kapcsolatosan, hogy a meghódított szécsényi nép mennyire gyakorolhatta a jogkörét, illetve kik voltak a vezetői. Az 1554-ben készült szécsényi szandzsák adóösszeírása megnevezi a bírót, „Szaniszló bíró házas" személyében. A második török uralom végével a felszabadított városban pestis járvány tört ki, minek következtében a város teljesen elnéptelenedett. 1689-ben kezdődött meg az újratelepítés. Az 1690-es évektől kezdve számíthatjuk a napjainkban is meglévő önkormányzati rendszer létrejöttét. Kevés ismerettel rendelkezünk működéséről, mivel a város jegyzőkönyvei csak 1872-től állnak a rendelkezésünkre. A korábbi események - igen hézagosan - Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyveiből és egyéb iratokból rekonstruálhatók. Az újratclepítési korszakhoz kapcsolódik, hogy 1699-ből már ismerjük Szécsény mezőváros önkormányzatának a szabályrendeletét." Ennek bevezetőjében olvashatjuk az első „tisztikar'' névsorát, igaz a tisztségek nem állapíthatók meg. „Mi, Jánossy János, Michalek János, Ficsor György, Sövényház}' Ferenc, Kurdis János, Ficsor János, Baghy Balázs, Szaday András, Benay István, Nyikon Gergely, Mocskó András, Szabó János, SzabóGeregely és többembírsígesemberek ..." A szabályrendelet nyolc pontban foglalja össze az életbeléptetett rendelkezéseket, ezek többnyire a különböző szabályok megszegését és a kiszabott büntetéseket rögzítik. Az első pontban olvashatunk az esküdtekről és a város hadnagyáról; „... akik városhoz vannak esküdtek, mikor kívántatik hadnagy uram házához valami szükséges dologért eljőni..." Ebben a rendeletben még nincs szó az állandó testületi helyiség, azaz a városháza meglétéről, csak a hadnagy házát említik, ahol minden bizonnyal összeültek tanácskozni. Hogy mikor lett a városnak állandó tanácskozó helyisége, nem tudjuk pontosan. 1904-ből van adatunk arra, hogy a régi városházát lebontották és 1905-ben fel is építették az újat, ami jelenleg is ezt a funkciót tölti be, Kérdéses még az is, hogy a lebontott épület mióta szolgálta a város vezetését. A város által kiállított iratokat eleinte csak aláírással hitelesítették, 1729-ig nem használtak pecsétet. Ekkor alkotta meg az elöljáróság a hivatalos pecsétjét, ennek három változatát ismerjük: 1. Sigilhim Szécsényiense 1729., 2. Szécsény mezőváros pe3 P. Kőiúg Kelemen OFM.: Hatszázéves ferences élet Szécsényben 1332-1932. Vác, 1931. 90. p. 4 Vass Előd: A szécsényi szandzsák 1554. évi adóösszeírása. In.: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1992-1993. Salgótarján, 1993. 26. p. 5 Pálmány Béla: Szécsény mezővárosi önkormányzatának szabályrendelete 1699-ből. SZHH. 10. évi'., 1987. 40-47. p.