Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1872-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 35. (Salgótarján. 2002)

a törvényhatósági jegyzőkönyvbe bevezették a tárgysorozatot. Szécsény község esetében pedig előkerültek még az 1918-19-ben működött Szécsényi Nemzeti Tanács jegyzőkönyvei, amiket valamilyen oknál fogva nem kötöttek be a rendes jegyzőkönyvbe. Ezeket a határozatokat összegyűjtöttem, és a 6245. sorszámtól kezdődően időrendi és növekvő határozati szám szerint pótlásként feldolgoztam. A kötetek kétféle írásmóddal készültek, 1872-1919. január 29-ig kézzel írtak minden eseményt, kivételt képez az 1914. szeptember 25-i jegyzőkönyv, mikor elsőként történt kísérlet a géppel való lejegyzésre. 1919-től 1946. június 6-ig a hagyományos írásmódot az írógép váltotta fel, majd 1950-ig újra visszatértek a kézzel való íráshoz. A jegyzőkönyvek történetéhez tartozik még, hogy 1985 és 1986 között kísérlet történt a szó szerinti kiadásukra, de mindösszesen négy közlés jelent meg Hausel Sándor levéltáros kolléga neve alatt." Szinten ő tett kísérletet arra - még mint szécsényi múzeumigazgató -, hogy a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tárgysorozatát kivonatosan és szűkszavúan összeállította 1872-1921-ig. Ennek kézirata az említett közgyűjtemény adattárában található meg. A kötetek feldolgozása során minden esetben az eredeti forrást használtam A kötet az alábbi táblázatos adatokat tartalmazza: Az első oszlop a napirendi pontok folyamatos sorszámozását, a második oszlop a tárgyalt napirendi pontokat, a harmadik oszlop a hozott határozat számát, és a negyedik oszlop a jegyzőkönyv oldalszámára hivatkozik. Minden napirendi tárgynál igyekeztem a lehető legtöbbet leírni az adott ügyről, ezzel is elősegítve a kutatók munkáját. Minden esetben az oldalszám alapján lehet könnyen megtalálni a keresett tárgyat az adott jegyzőkönyvben. Az általam elvégzett ceruzás számozást kell figyelembe venni, niivel a jegyzőkönyv vezetője által készített eredeti paginálások nem jók. Ahol az eredeti határozatszámok valamilyen oknál fogva nem a logikusan növekvő számsorrendet követik, ott az adott határozatszámhoz egy „!" jelet tettem, jelezve, hogy itt eredetileg hibás jelölés történt. Ahol hiányzott a határozat száma, ott „Szn" jelölést (azaz „Szám nélkül") alkalmaztam Ha egy jegyzőkönyvben egy napirendi pont tárgyalása során a jegyzőkönyv vezetője véletlenül több lapot hajtott, és így üres oldalak keletkeztek, akkor azon oldalakat, melyek az adott tárgyra vonatkoznak, felsorolással adom meg, pl. az 1178. sorszámú esetében: 181, 183. Ha egy jegyzőkönyvben az üres lapokra később írtak, s emiatt felbomlott az időrendiség, minden esetben szigorú időrendiséget követtem, a hivatkozott oldalszám alapján lehet megtalálni az összetartozó információt. Ha valamilyen vizsgálatról (pl. pénztárvizsgálat) készült egy jegyzőkönyv, és azt jóval később vezették be, esetleg új oldalra került, akkor zárójelben dőlt betűvel szedve megjegyeztem, hogy a jegyzőkönyv mely oldalon szerepel. Hausel Sándor: Múltfigyclő cikksorozata. In.: A Szécsényi Termelőszövetkezet Híradója, (1 közlés) 1985. december 20., (2. közlés) 1986. március 27., (3. közlés) 1986. augusztus, (4. közlés) 1986. december