Galcsik Zsolt: Szécsény képviselő-testületi üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1872-1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 35. (Salgótarján. 2002)

Az indítványoknál, jelentéseknél, napirend előtti tárgyaknál az összefoglaló címeket dőlt betűkkel szedtem, hogy jobban elkülönüljenek. Ha valamilyen indítvány vagy bejelentés több pontot tartalmazott, melyek azonos határozatszámot kaptak, akkor a tárgyalt pontokat külön sorszám alatt vettem fel, mert ezek mind önálló napirendi ügyek voltak. Abban az esetben, ha két vagy több ügyet tárgyaltak, melyek azonos határozatszámot kaptak valamilyen módon megtörve (pl. 25/a, 25/b, vagy 27/1, 27/2), ott minden esetben meghagytam az eredeti jelölésmódot, mivel a jegyzőkönyvekben is így találhatók meg. A pótlásról. Mivel nem önálló kötetben fordulnak elő a határozatok, ezért csak a napirendek határozatszámát lehetett feltüntetni. A forrásokat minden esetben feltüntettem, így könnyen visszakereshetők. A mutatókról. Névmutató: A jegyzőkönyvekben előforduló neveknél gyakori volt, hogy egyes személyek neveit - még határozaton belül is - több változatban tüntették fel. Ilyen esetben - ha a kutatásaimból már voltak ismereteim velük kapcsolatosan, és tudtam hogy hogyan írta helyesen a nevét - automatikusan a jóra javítottam ki. Ahol nem lehetett eldönteni, ott az első változatot igyekeztem meghagyni. Ha több. azonos nevezetű személy fordult elő, és eldönthető volt, hogy kettő vagy több személyről van szó, ott zárójelben tüntettem lel a sorszámot, jelölve, hogy másról van szó. Ahol pedig nem lehetett pontosítani, ott egybevontam a személyek neveit. Föld rajzi név-mutató: A feldolgozott adatmennyiségben előfordult összes földrajzi nevet kimutatóztam, a nem nógrádiak mellé feltüntettem azt, hogy 1950 előtt melyik vármegyéhez tartoztak. Azok a települések, melyek már nem a mai Magyarország területén találhatók, az adott ország hivatalos névhasználatát és az ország kezdőbetűiét tüntettem fel (A - Ausztria, J = Jugoszlávia, R - Románia, Sz = Szlovákia, U = Ukrajna). Tárgymutató: A tárgymutató összeállítása során arra törekedtem, hogy minél részletesebb es a kutatást megkönnyítő összefoglaló mutatót készítsek. Olyan cselben, mely a helytörténeti kutatás szempontjából nagyobb érdeklődésre tarthat számot, aprólékosan tüntettem fel az adott tárgyat. Pl. utcák esetében a külön megjelölt utcaneveket is mutatóztam. Egyes tárgyaknál a logikai ésszerűséget vettem alapul, pl. az egyesületek esetében, ahol minden egyesület megtalálható. A tárgycímszó után zárójelben felsoroltam azokat a tárgyszavakat, melyek az adott címszó egységébe tartoznak, pl.: illetőség (letelepedés, állampolgárság, honosítás).