Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Brandt Juliane: A történelmi emlékezet konstrukciója felekezeti perspektívában
A helyi ünnepségek a nemzeti összetartozás jeleiként, egy tarka nemzeti szimbolika felhasználásával és aktualizálásával zajlottak. Az evangélikus és református lapok helyi beszámolói szép példák erre. Amit a 19. század folyamán a „nemzeti" aurájával ruháztak fel, az gyakran egyszerre volt jelen néha még nagyon kicsi községek ünnepein is - így pl. az 1913-ban 784 lakost számláló evangélikus Kapin. A helyi tanító beszámolója szerint egy „felvilágosodott romlatlan erkölcsű, hazafias szellemű s egy valláson lévő községben" 15 a „szép idő kedvezett ünnepünknek, éppen ezért az iskola udvarán tarthattuk meg, mely alkalomra szebbnélszebb koszorúkkal, nemzeti zászlókkal s zöld lombokkal fel lett díszítve. 8 órakor az iskolaudvarról kis seregemmel zászló alatt vonultunk Isten házába a Hymnusz 2 hangú éneklésével A leány tanulók fehér ruhában, nemzeti szalaggal átvonva és koszorúval fejükön, a fiúk bal vállukon nemzeti csokorral, s két hosszú lengő szárral. Megtelt a templom a szülőkkel, kik örömkönnyeket hullatva hallgatták Tiszt. Takács Gyula lelkész úr hazafias imáját s még hazafiasabb lelkes beszédét. Azután ismét az iskola udvarán helyezkedtünk el s az egész község apraja, nagyja jelenlétében megkezdődött az ünnepi aktus a magyar kormány és a Tőt. Egyházhatóság utasítása szerint nagy részben. Majdnem 11 óra volt, mire végeztünk, a midőn nyomban kezdődött a kirándulás 13 zászló alatt zeneszóval, közben-közben 2 hangú énekkel Pont 12 órakor terített asztal várta a kis múzsasereget párolgó friss gulyással, frissen sült zsemlyével s egy-egy deciliter borral Lakoma után tánczra kerekedtek s szüleik és az egész község örömére járták a ropogós magyar csárdást osztályonként a fiúk a leányokkal Közben volt versenyfutás és ugrás nyeremény díjakkal Esti 6 óráig tartott a mulatozás, a midőn sorrendben ismét zászlók alatt az iskola udvarára vonultunk, honnét befejező után mindegyik hazavonult családi körébe kedves emlékeivel egyetemben." 16 Az esperességi székhely rangjával dicsekedő református Kunszentmiklóson az iskolai ünnepre 10 órára „városunk intelligenciáját" hívták meg, „mely tömegesen meg is jelent". A szavalások és nemzeti énekek után Szikszay Gusztáv tartott beszédet az ezeréves történelem főbb eseményeiről, amit ima követett. 17 Később kivonultak a Széchenyi-kertbe népünnepségre, sportversennyel 18 és uzsonnával. „A diákok millenniumi díszérmekkel, a trikolorral keblükön lobogók és cigányzeEGY NAGYKÖRÖSI 1896; A SÁROSPATAKI 1896; A MILLENNIUM 1896; A H[ÓDJM[EZŐ]-VÁSÁRHELYI 1896; KISÚJSZÁLLÁSON 1896. 15 BÁNDYJ. 1896, 217. p. 16 Uo. 217-218. p. A következő napon a felnőttek ünnepeltek, megint templomlátogatással, külön e napra szerzett énekekkel, Takács lelkész hazafias „szónoklatával", a Himnusz és a Szózat templomi éneklésével. Délután pedig zászlókkal, zenével és karénekkel „körmenetre" vonultak ki. Az ünnep tiszteletére a templomlátogatás után tartott közgyűlésen olvasóegyletek alapítását is elhatározták. (Egyletek alapítására másutt is sor került, lásd pl. GYÜLEKEZETI 1896.) 17 EZREDÉVES 1896. 18 A Soproni Tanítóképző Intézet, hallgatói országos tornaversenyen való részvételének biztosítására, útiköltségük gyarapítására különösen érdekes műfajú rendezvényt szervezett: az indulás előtti napon bemutatót tartott, ahol vallásos énekkel felváltva tornagyakorlataikat mutatták be. (A SOPRONI 1896)
