Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Brandt Juliane: A történelmi emlékezet konstrukciója felekezeti perspektívában

BRANDT JULIANE A történelmi emlékezet konstrukciója felekezeti perspektívában* A szakmai berkekben is tapasztalható megnövekedett érdeklődés a történeti emlékezet és emlékezés, egyéni emlékezés és kollektív emlékezet iránt (mely új témákban, megközelítésekben vagy legalább újfajta címekben talál kifejezést), nem feltétlenül történettudományi-módszertani vitákból nőtt ki. Jan Assmann egyiptológus, aki Németországban az idevágó koncepciókat, a gondolkodás fogalmi struktúráját lényegesen befolyásolja, három olyan okra vezeti ezt vissza, amelyek inkább a 20. század tapasztalataival, kulturális helyzetével függnek össze:

1 1. Az elektronikus médiák tárolóképességének rohamos növekedésével, ami csak a könyvnyomtatás feltalálásával hasonlítható össze és egy kulturális forradalommal ér fel; 2. a kortársak megváltozott magatartásával saját hagyományukkal szemben, az „utó-kor" érzésével, miszerint a történelem után élnek, az előbbi kor pedig már csak kommentár és akaratos felidézés tárgyává válik; 3. azon nemzedék halálával, amely a 20. század történetének, katasztrófáinak tanúja volt, s amely az „autentikus" emlékezés kérdését, az egyéni tapasztalat és kollektív tudás viszonyának kérdését új formában fogalmazta meg. Ezen kulturális kihívások mellett nyilvánvalóan szűkebb értelemben vett szakmai megfontolások is szerepet játszottak abban, hogy pl. a társadalomtörténészek is egyre inkább az egyéni és kollektív emlékezés jelenségei felé fordultak. A társadalomtudományok paradigmákhoz való kötöttségébe, az elméletépítés konstrukciós voltába és társadalmi-kulturális feltételektől való függésébe való belátás szintén lényeges tényező a téma történettudományi felvételében, éppúgy, mint szűkebb társadalomtörténeti keretben a strukturális modellek korlátozott magyarázó erejének tapasztalata, a kulturális adottságok saját és az előbbiektől függetlenül is fennálló hatásának kutatása.

2 Innen megközelítve, egy kor történetírásában, történelemfelfogásában nem(csak) a szakosított diszciplína fejlődése, tudományossága érdekes, hanem inkább az, hogy a szakemberek által kidolgozott s összehordott anyagból (ami tárolva rendelkezésre áll) mi kerül át az aktív kollektív emlékezésbe, annak rituá* A szerző ezt a tanulmányt egy átfogóbb kutatási projekt keretében írta meg, amit a német Volkswagen-Stiftung támogat. 1

ASSMANN,J.1992,ll.p. 2 Pl. APPLEBY, J.-HUNT, L.-JACOBS, M. 1994. 87