Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Hatos Pál: Emlékezet, identitás, ünnep. A genfi történeti hagyomány eszköztára

Az identitás további írásbeli eszközei a politikai röpiratok (a 18-19. század kedvelt műfaja),

24 a tudományos és politikai levelezés (döntő fontosságú a 1618. században).

25 Az identitás képének terjesztésére a lelkipásztorok vendégszolgálata (16-17. század), az utazások és tanulmányutak, a peregrinatio academica-k is kiváló alkalmat szolgáltattak.

26 Az írásbeli diskurzusok esetében nehéz meghatározni a címzettek körét, például a történeti munkákat sújtó anatéma éppen külpolitikai megfontolásokból született (és az anatéma alóli egyetlen kivétel, az 1606-ban megjelent Citadin de Geneve című pamflet is külpolitikai megfontolásokból íródott). A levelezések már az episztoláris műfaj jellege miatt is, és köszönhetően a genfi arisztokrácia, valamint a klérus kitűnő és szerteágazó kapcsolatrendszerének, döntő mértékben járultak hozzá a Genf-mítosz különböző összetevőinek európai megismertetéséhez. A statnális médiumok Az identitás statuális médiumai közé tartoznak az előzőekben emiitett levéltári igazgatáson és cenzúrán kívül a kulturális élet 19. század elején bekövetkező intézményesülése után a tudományos, kulturális és vallási társulatok

27 és periodikák, az oktatási segédeszközök és nyomtatványok.

28 Az oktatás és a nevelés kérdései iránti érdeklődés a Rousseau-t sújtó anatéma feloldását követően élénkült meg. A hellenista Élie-Amie Bétant (1803-1871), a genfi College igazgatója az identitás védelmében int óva 1835-ben a klasszikus stúdiumok elhagyásának tervétől, amely a „népesség elnemzetleniedését hozná a genfi jellem megváltoztatásával, és az arisztokrata vonások felerősödését, mihelyst a tudományos pályák csak a gazdagok privilégiuma lenne", és ügyelni kell arra is, hogy ez „eltüntetné Genf irodalmi és tudományos hírnevét is, amely pedig bizonyos díszt adott Genfnek". 24 A 18. századra vonatkozóan rendelkezésre áll a politikai röpiratok teljes bibliográfiája: RIVOIRE,E. 1897. 25 Kálvin levelezése a CO 1863-1900, XI-XX. köteteiben található. Béza levelezése BEZE, Th. 1960-1983, I -XI. köteteiben. A 18-19. századra vonatkozóan: GALIFFE, ]. B. G. 1877-1878. Főként az első kötet, a Geneve scientifique, politique et sociale au XVIIIe siede című, nagyon érdekes képet ad a genfi intellektuális és kulturális élet intézményeiről és kapcsolatrendszeréről. 26 DARDIER, Ch. 1885; BÚDÉ, E. 1907, valamint HEYER, H. 1898, XLVHI. p. 27

1814-ben alakul meg a Société helvétique des sciences naturelles, 1816-ban a Société littéraire, 1818-ban a Société de lecture, 1822-ben a Société des amis des arts, 1824-ben a Société de musique, 1827-ben a Société d'utilité publique, 1838-ban (elég későn!) a Société d'histoire et d'archéologie. A különböző olvasási egyletek, pl. a Société genevoise des publications religieuses identitásalakító szándékairól lásd PITTELOUD, J. F. 1998, 120. p., valamint LESCAZE, B. 1978. 28 „... eile verrait sa population dénationalisée par I 'alteration du car ad ere genevois, la preponderance aristocratique considerablement accru, des que les professions savantes seraent le privilege des riches seuls." BÉTANT, E. A. 1835, 22. p. 78